(3) Bodnár_A mese

8/3/2019 (3) Bodnár_A mese

http://slidepdf.com/reader/full/3-bodnara-mese 1/27

fetní ní stánakmutatia a Világ MegváIt iát.; szánakoz,ta né zaz

Asszonyra _',,I st en ny o rnorultj ai, ti., oilá| g s eb esiiltjei, srygé nyeklMinden tok a ti. oé res, té pett lrteken' asszonyok!'' -, fel akar-ja emelni _ ,,Ne é rettemakafiad magadat, banem nagadé rt!-..Vezekelned kelt még, bogy ráIetj az tra! ... Önmagad tjára,

mert csak az oezet bozzám!" -, é sneki is megváltást ígér-Yal -

bán: szinte monomániás szenvedé llyel té rvissza - bárhova io-

dul - a kotfordul asszonyának panaszaka. De ennek a mono-mániának is ré sze volt abban, hogy megsz |altathatta kora lel-ké t,é s nem vált bármilyen feladatot iigyesen me$old í r echni-kussá.

Ldtoány é soal ság:A7impress7ionista Szí nek é sé rsek

(ryz)

Ámikor a Nyugat megindult, r9o8-ban a ma1yat regé nyrijdon_ság A Nos1ty fi esete T tb Marh:al. Az irodalmi forradalomels provokál regé nye, a Stirarany r9ro-ben ielent meg, M riczZsigmond els telies értékm ve a nagyepika m Í aiában azon-ban Az Isten báta megbtt, amely r9r I-ben látott napvilágot.Ugyanebben az é vbentette k zzé a Vasárnapi. Úság-bal - foly-tatásokban - Kaffka Margit a Szí nek é sé oek-et, melyet a kiivet-kez é vbena Franklin Társulat k nyv alakban is megielentetett.M ticz els dzsentriregé nye, a Kerek Ferk , amely tátgyábanlegkiizelebb áll Kaffka világához, gyoÍ sank veti az els kí sé r_

leteket (lgtz), de miig tttik marad, mert szemlé leté tmé g meg-ktit tte a dzsentriromantika. A nagyszer kezdetek án az imagyat regé ny felí velé deegy ideig vátat magáta: maid a hábo-rris é vekpr bája váltia ki (A táklya, ryq), a ké sbb a k vet_kez korszak távlatos szemlé lete(Kosztolányi Dezs regé nyei,Babits Mihály Halálfiai stb.). Persze, a Szí nek'é sé oeké rté keitnem az el kel id rendi hely szabia meg, hiszen ez esetben csu-pán ritt<ir kordokumentumké nt tarthatnánk számon. E;zt a rc-gé nyt az az olvas is ,,m egé sznek'' é rzi,aki semmit sem tud azirodalomt rté neti k<irnyezetr |, s é szre sem veszi, hogy az í r

k<izvetí ti számára az ritt<iré s izgalmát is. Kaffka Margit legna-gyobb regé ny.e azé rt válhatott korok fiil tti i4é k!é ,mgrt'a'z_.$t-' ttiré s,az átmteneti kor iegye g'"t.titu*-í _.'r"rg_'r"_á"-"'"*it ""*é ,nyelwé , h s kké é sggqdola'1!!';".eflet diat'henn ,

A Szinek' é sé oek-ke| Kaffka Margit tí z é vvelels kí sé rleteiután áll az olvas elé .Megjelené se, tciké letessé geváratlan: M -

' ticz Zsigmond, aki már a foly iratki5zlé s beÍ eiezé seután lelkes

2tt



| "1

cikket ir r la a Nyugat-ban, a ,,pompásan szárnyas, minden bal-lasztt l megszabadult í r tehetsé g'' felrepiilé sé tdicsé ri benne(Nyugat, rytz. I. zxz_zry). A ma már egysé gben láthat é let-mí jazonban minden fordulatával, tciré sével é srij szí né vela nagymrí várhat megé rkezé sé r beszé l. Az a ké t é lmé ny_ré tgg -- a !or1fordul n |é nek sotsa é sa dzsen i"Zillé é _, mely a regé nygyo-kereit táp|áÍ ja, ott h z dik már korai kí sé rleteibens. Láttuk:

legels pr zai í rása, mintha az é letmí idrámájának expozí ci ialenne. Az rii n tí pusr l akar kni - jelzi mát a cí mben -, akiketels nek haitott Í elaz otszág minden ré szé b a sztiksé g, a nagy-nvágyás, a tehetsé g vagy a boldogtalanság' Látja, hogy ezek márnem tudnának t bbé ,,rigy, deriilten tenni-venni a mázas csup-rok é s bádogsiit k kiizt, esemé nytelen napokon át''. De azt islátia, hogy é lettik mé g a ré gi formában szotrong' s kicsit f léjeké pzelté kmagukat mindezeknek, pedig egyel te csak kí o l es-tek raituk. S a nyiizsg leánybolyba betoppan feliigyel tanátn ,

a ,,sovány, sipí t hangti, ráncos arcri vé n ány", nem más, mint,,ijeszt ,'szomorri ké pea i<iv nek''. H stik é ssorsok, gondola_

tok é shangulatok err l a válságos fordulatr l beszé lnek.A Nyár]h sn ie' azok k zé tartozik, akik elté rtek a n ,,i1azi hivatásá-trí l'', szobrot Í aragnak, regé nyt vagy ké pet irnak. É r'zi:egy ideigk zd, elÍ fuad, szenved, aztán megté ra családi lámpa enyhektiré be, s harisí yát stoppol a t bbi csendes, té liesté n. ,,Ez marné g olyan ttirvé ny, mely csaknem a termé szeti er ké nyszeré velhat'', s keretei koztil nem lehet vesztesé gek né lkiil kitiirni. AzEgy ass2ony rrl'eg e7y letiny h sn ie mé ga gyermekeit is akara-ta ]ellené re sziilte, a kicsinyes okok k t zik a gyalázatos tisztes-sé ghez. Passzivitása nem az,' r k n isé g''megnyilatkozása, ha-

nem a láradt tehetetlenségé . Sorsa tanulságát is csak kérdés-ben tudja megfogalmazni: ,,Ki taní tott engem' hogy a 'magamura legyek?" A7 ors rnell l,,boldog'' családi házáb l az iiressé g,fásultság leveg je árad. Kit rni a szí í k<isé letformáb l. De ho-vál A Csonka regé n1ezt a dilemmát mutatja be. Kaffka nemszií kos menedé knek szeretné Iátni a hivatást: a telies é let deál-iának megval sí tását remé li benne. Anya, asszony é smí í vé sz.

2t2

,i:

Ennek az egysé ge egé szé leté ben oglalkoztxja. Mát els pr zaikiiteté benezen 1y tr dik 'h sn ie: ,,A család,. ez'az igazi; rnond-'ja"a.nyájas olvas , é sminden egyé b csak rhetorika. oly k nny ;qly háládatos ezt megí rni, de mikor az ember saját.szí ve..vé rehull a csatában, amit a kétfé leehet sé gekví vnak,'é s,egyikolyangy trelmes' mint a másik. Mié rtnem, lehet valahogy <isszeegyez.

tetni?'' S é lete vé gefelé Í elvázolja magának a telies é letri n

portré iát is. Í gy í rKovalevszka asszonyr l:.,,kissé tán - ideá[omez a n iké p;az isteni szeszé ly hercegn , a Í antasztikus turista,a zseniális tud s, szenvedé lyes í r okos anya, h batát, a mind.vé gig gé zni tud asszony e _ tán kissé magarn formálta, kissétendenci zus pottté ja".(Szen obg. Esztend , r9r8. ianuár.)

S Kaffka mindezt nemcsak é rzié sé li, r k sen kutat é rtel.mé vel vég ígs gondolia. Szász Zoltán szerelernr l sz l esszé ié tazé rtbiália' mert ,,mé g mindig nagyobb ielent sé get tulaidoní ta n i karaktert ' meghatároz okok kozt a szevezeti inferioritás-nak a társadalmi viszonyokkal szemben''. (Nyagat, r9r1. II;l97.) Grinyosan beszé l a::. l az irodalomr l, mely ilyenfé le te -

riákb l é snem az é letbolindul ki. Szederké nyi Annár l í ria:,,Az utols huszoniit é vbenaz é let,az eleven val ság tácáÍ .oltezekre a szentenciákta, az er feszí té sekhiábaval ságátd, a tetmé szetes gátakta, az asszonyi boldogság é saz emberi munkai)ss7e|hbetetlensé gé re, s f leg arta, hogy e mondvacsinált prob'lé mák igazán ilyen formábaÍ r, vagy csak a legkevé sbé s fonto-sak". (Pesti Napl , t9l7. rz6. sz.) E világos gondolatok márakkor sziilettek, amikor a hábor s magya:. társadalom'forradalmierjedé se az é let minden ké rdé sébenk zelebb vezeite az k t atársadalmi sszefiiggé sekhez,' de ilyen irányba tájé koz dott az

indulás é veit l kezdve. Már r9o5.ben .hasonl gondolatokkalsz lt bele egy feminista vitába:.,;Ma mé g"a'családdal szakitíasszony magánya vé gteleniil szornorri,'ktizdelme medd - buká_sa telies. A Lovik doktorkisasszciny.áuaÍ versé nyt ellenkezett, gri-nyolt, pré dikált a családia, a hivatalos tudományosság,'a tátsa-ság é sa szefelme, amely ma csakis a család gondolatára vezet-het - a szegé ny meré sz eány persze hogy kimertilt, é s elenték-

211



{

telen haitott lenni a katasztt f'a után, mikor minden álma cs -diit mondott. De ez csak kimeriilé s, nem átalakulás. - Hát sem-mi ké tség.Ha egy inté zmé nyegy naw csoport embert szám-ií z tté ;,beteggé ,tabbá tesz: akkor pusztulni vagy alakulni'fogaz id ben, akár akariuk, akár nem. Minket mé ga hangulatok,álmok, kegyeletek "ezet szála k t ahhoz az unalomhoz, amely csa-ládi k<irben sziiletett, egy csendes té liesté n _ de ne felejtstik,

hogy gyermekeink már rij leveg ben, más áramlatok k<iztitt fog-nak feln ni ..." (A6é rtsern az utols sz , Virá.gfakedás, l9o5.T2J,)

,,'-:K'arrta asszonyait a ráiuk ké nyszerí tetté letforma Í ojtogatja,tehát k a társadalom ellen lázadnak. S mivel baiaik az egé sztársadalom nyomor ságáb l fakadnak, lázadásuk csupán felfo_kozott szenvedé lyí í ifeiezé seaz Í italános elnyomottság vágyai-nak. Kaffka mriveiben a ,,Íé világ'' szimb lummá válik, de eza szimb lum maga sem elvont, hanem nn n realitásaiban mu-latia az ,,egé sl" teÍ mé szeté t. Falun, Miriam.)

Val ság é seszmé ny, langyos pusztulás é s fáidalmas válságok,gyalázatos tisztessé g é s degen morálok kísé rika korabeli n rit_ját. De mié rt, hol a baiok oka, s hogyan lehetne megteremtenia harm niát? A ké rdé sekmessze vezetnek, s az utánuk kutatí rnak az é let nagyobb databját kell szemhatfuába Í ognia. Ez azigé ny sokfé le tisszeftiggéshez vezeti el, s válaszában már nem-csak a n i gy tr dé sekr l beszé l:a világ vá|ságát | is sz lniakell. Ez a válasz a Szí nek é sé aek.

Kaffka messzebbre tekint $zeme mindenekel tt a dzsentri-világ szé thullásán id zijtt. Jellemz szervesen é sbens leg feil dszemlé leté re,hogy ez a téma hosszí r ideig a mondanival k mtj-

gtitt matad, é s felszí nrecsak akkor bukkan, amikor már a nagyregé ny tervé t hordozz;a. magában. I9o8-r9o9 el tt a pt zaí rhallgat r la, s a k<jlt b l is csak egyszer bukik fel a meglep encicomátlan, tiszta, szinte emlé kezé snyomán. Az r9o6-ban szii-letett Apám szinte sz r l sz ra fogalmazza me1 a S7í nek é sé oekels nagy válságát kirobbant vacsoraieleneté t:

2t4

. Az' emberekkel .is er lkÖdiitt'Dris lakomáin csillogott az asztal,.Zaj né lkiil szolgáltak fel, s a borok

. .Kristálytiize oly mé lyen, ángol n

' - " ' Árao1ylott. É s kedvé t.lelte bdon, : '] ''. l '

Amig frissen volt az abrosz s a ví rágdisz. . .

Ám ké s bb, mikor egyre harsog bb,Vitáz bb lett a sz , foit bb a fiist'Szidták a kormányt a megyé s urak'

Tiz is beszé lt_ é s ttágát, durva tréfánKacagva diiltek el - batáti cs kban

' Eltágyultan dadogtak maid, amigNé hánya horkolt már pittyedt aiakkal'Ó, - "tt

o, oly zavatt lett, oly mereng ,

Elzárta ket fátyolos, bris szemé vel

, 'é rezte, hogy a magános itt.

S a szomorkás ernlé kezé shullámai fel-felvetnek egy gondolatot_ ,,Í gy,kicsimt Mire te Íeln sz, más lesz a világ!'' *, melynekritmikusan vissza-visszaté r sorai már akkor spitetik: ez az em-

Ié ka változás vágyát is megsztili.r9o8-r9o9 után egyre ismer sebb lesz a táj: k zeledÍ ink a

Szí nek é sé oekfelé .A dzsentrité máiri í tások mintha csupán ta'nulmányok lenné neka nagy ké phez.Önáll alkotásban is fel_

bukkan a desentri mril világa, de csak a motí vum rangián. Ké tnovellája viszont, melyben a té ma uralomra jut, ké sbb beolvada regé nybe. (A nen mindennapi ernber, Jdnos.),A Moruarnez 't I UráIig lí rai vallomásáb l a regé ny torté nelmet idé z emlé ke-zése dereng el a lobog , nagy homlokri, kis lovri had haidanvolt dics sé ge.A Potixé na ttint már a Szí rck é sé aek kcizvetlen

el dje. A nagy regé nyszomszé dságában szulet a S pped, tala:jon-ban pedig talákozik a ké tnagy é lmé nylaz átrmodoz , tala1átvesztett dzsentri é sa korok senkifcild!é re ketiilt asszony, a siip_

ped világ rczi1ní ,Lt ttagé diája é sa n keserí í válsága.Ez mát a S4inek é sé zlek vllága.

2tJ



Á PUSZTULÓ DZSENTRI A NÓPRoBLÉ MA HÁTVÁNYÁN.TÁRSADÁLoM_ É sALKATRAJZ

P rtelky Magda, a h sn a rragy t rté nelmi fordul nemzedé ké -b l val . Sorga az ors mellett tiilt tt asszonyi,é let hangtalanpusztulását, a siipped talaj világ gyalázatos tisztessé gé thor-dozza magában, az ill zi k fátyla né lktilmutatia Polixé na tántg<ircs

skapaszkodását

é sa pr bálatlan lé lek hangosabb Í ájdal-mával fejezi ki a balikay izák egyen| tlen kí izdelmé ta felemáskorral. Az az é letforma,mely megszabta gondolkodása, vágyaié s ehet sé geihatátát, már csak emlékeiben é l, s lassan maga isemlé kkéválik: k ny rtelentil kiszolgáltatja az id nek a magá-val hurcolt emberi é leteket.Á n nek egy9-t_leq.-é l9't1ehet ségetnyrijt: a házasságot. Ezé rt leii-Mffiá í í"-'míi-má*dik f"''"ng-ján _ ,,felijedYe" a2 i lányokat: nem szebbek, iigyesebbek_ená|a? ,,Az ntudatlan átengedettsé gb l fel-felé teave" egyfe tiibb-sztir kell arra gondolnia: vitte-e el re dolgát, kiizelebb iutott_ca kiiteles cé lhoz: ,,Í é tjhez,i l menni Íé $hezl"Világa szriktis esz_

mé nyeket állí t elé je: aalaki akar lenni szí il városában, s seim djfua valaki, megyei ember felesé ge. ''rstenem' uracskám, haé nazt elé rhetné megyszet. Hogy ott lehetné k asszonyt Az volnamár minden, az é letem egteteie, akkor nem kí vánné kegyebetazll;tán." De ez az egé szvilág stipped talaion á1l, s a benneé lk illuzorikus egyens |yát egy vé letlen is fel tudia borí tani.Fé rie halála után P rtelky Magda.elé is odatolakszik a val ság,s szinte kálvá át jfuat veIe.: Els házassága ideié n mé g tisztcin sen cselekszik: elfoglalia a

helyet, mely neki adatott. Második házasságát mát azzal a rrreg-

gondolással]kezdi el, hogy számárá nincs 'más megoldás, mintegy rij fé rj, s már tudatosan szerzi meg magának fé rjiilasszony-kori udvarl ját. ,,Láttam é s tudtam, hogy is belebonyol diklassan, é segyé b ki t nem marad számára" - mondja. ,,Fé riesasszony voltam megint. . . ahogy ezt kier skcidtem magamnakziilleni indult é letem megtámasztására.'' Pedig é letestillyedé seval jában most kezd dik. Az emlé kvilág vé d Í alai lassan szé t_

zt6

hámlanak, s felt nik mtig tttik az é lsdi é skiszolgáltatott a6z-szony alakia. Á regé ny egyre nyí ltabban megtitktiz ,, kicsinyesindulatokba torkollik, s a ziilltjttsé g,.durvaság vé ghangjait márcsupán az et tlen megnyugvás hangulata tudja' felecltetni,

Magdát azonbán mé gsem. lehet a ":nriagyet irodalom ziill ttdzsentrih sei k zé sorolni. Hiszen mindvé gí g é rté kekethordozmagában, s jobb k riilmé nyekkiiz<itt bizonyára más é letutat iárt

volna meg. Amikor takarí tás k zben firltestvé rei kiinyvei k zészabadul' messzi, idegen világokr l, ismeretlen utakr l álmodik.A ,,táncrobot'' ktizepette már csak a ,,ktjteles cé l'' kí sé rti,s é tzi,hogy már nem tinmagáé rt ,,a ragyogás, szereplé s, keringé s <irii-

mé é rt' 'vaÍ az egé sz.A más világb l val Vodicska is ktil nb-nek látia ktirnyezeté né l,t bbnek taftja lé ha, hetvenked ,-cini_kus világánál. S val ban: válságai mé lyiilé sé nek deié n sokszorszí vesebben csatlakozna a dzsentri kciriil forrong elé gedetlen-ked t<imeghez, a ké nyszerri megnyugvás messzesé gé bl vissza_tekintve pedig az is feldereng el tte,' hrí tha j lett volna valarniegyébre, fontosabbra is az a vad ,,tevé vágy'', bolond nagy aka-

fat'', amit a.pokr cporolásba lt. Ezek a vágyak, é rzé sek,gon-dolatok azonban felszí n alatt hullámz lelke mé lyéné lnek, soha-sem jutnak el az akant, a kiizdelem kiisz<ibé ig. Már gyermek-kori kaland|aitis más által, egy fé rfi által tudja elké pzelni. Ami_kor els fé rjeel tt felt nik az alispánság lehet sé gs, siirgetni,tolni, iiszt ké lniszeretné azt az'embert, aki hivatva van rá, hogyvé ghezvigye a világban, amit az becsvágya kí ván. ,,Igen, igen,gondolkodtaÍ n" egy Í 'é tÍ ivalmindent el lehet é rni;általuk ellehet iutni mí ndenhez, csak biztatni, akarni, zavatni kell; szív -san é sravaszul,- ez'az asszolyok' dolga''' Minden hajlama arra

val , hogy egymáshoz. kapcsol dva é sáltala'legyen,. cselekedjené s.akarion. S egé sz sorsát iellernzi, hogy vé gs megnyugvását isfé rfinakk szcinheti: nyotnortiságos második hátassága után még-iscsak a fé rje nyugdí jáb l é l:Kiszolgáltatottsága sohásem lelt ki-Í .eiezé st,lázad é rzé seisztileté siikpillanatában visszaf oj t dtak acsaládi fegyelem é sszokástiszteldt megnyugtat ; mert sehovásem fellebbezhet rendjé ben. S amikor a hasznos é své d end_

2r7



b l kiszakad' nem tud igazán é lni'a szabadsággal. Igaaa van,amikor]második házasságátrak egyik keserÍí é sszennyet felkava-.r .vitájátban azzal tesz PontoJ'gondo'latai végé re: ,bizony' neké rnnern volt'má$lutam'.. .'' , '' '.

Ennek az árnya|t é sgazda5:, misszire -mutat mondanival naka kifeiezé sé t 'l tárnogatia P rtelky Ma$da pszichdl giai ké pe.Nemcsak ' sorsa alkalmas a korfordul problé máinak é letszerí í

megielení té sé re, anem tí pusa, lelki alkata is' Kaffka tudiaezt:

,,tán mindenkinek az é letetermé szete szeÍ in( fejl dik: vagy alé nye ,alakul .hozzá a kiiriilmé nyeihez - mondatia Magdával. -É nmár el nem tudom' ké pzelni: nmagamat másfé le mrilttal é sjelennel, mint ami í gy a ré szemmé vált, ilyenné formált.'' S é p-pen ezé tt nagy gondot fordí t h se lelki ké pé nek,alkati vonásai:nak megraizolására is. Passzivnak, tehetetlennek mutatia, akit azigazi nagy dolgokt l, elhatározásokt l mindig visszatartott vala-mi kiiltin s gyávaság, s aki egyné hányszor nagyot lendí thetettvolna a sorsán. Annak volt az áld,ozata, hogy megfosztották azi'náll tevé kenysé g ehet ségét , de ir51 is é rzimagát a mások

által kormányzott, é letkeretei k ziitt: ,,olyan j , meleges dologvolt, valakit mindig megké rdezni, kicsit kikápni, kicsit gyámol-talankodni,'é s mindig biztosta venni, hogy helyettem é s ellenem-re is rninden gondosan, j l el lesz inté zve''. Pesti kudarca után

- a kitartott n hí ré bekertilve * csiimtirtel telik meg, de ugyan-akkor té vetegené sgyámoltalan zavatta|, mát-mát bosszantnaivitással ttipreng: mi a helyes, kire kell hallgatnia, Akaratlanpasszivitása ol5' mé rvri, hogy sokszor é l sdinek é rezné nk,ha nemlenne termé kellen, haszontalan egé sztoml k rnyezete, s ha ko-{a el nem zárna ktiriil tte minden utat az é rté kesebbé let elé .

Az olykor kinz , de mé lyr l fakad passzivitás iellemzi n isé gé tis. Egé szsé gesszerelme ki sem bontakozhat, s í 8ynem tudjuk,olrnak vagy kiivetkezménynek tekintstik-e fomantikus é rzelmeit,seithet frigiditását é ské nyszerÍ ímegadását. Szé p is é saggasztis szerelrni é leté nek tirté nete, melyben csak a szé ptcvé s oman-tikus iáté kának emlé ke idé z Í eL <irtimiiket, s a szereplé st,sikert,irigylé st hoz báli é jszakák hideg, testetlen ragyogása villant fé -

:r8

nyeket. - P rtelky Magda lelki alkatában hotdazza sonsa vé gze-té t,de é letétels sorban kiils er k kormányozzákt' oly er vel t rrá a korfordul ,,robajos'' ktils világa, hogy 'alkati adottságaícsakhalványanszí neziké leté t. ,.:'' -'

Ez a sokoldalrian kidolgozott iellamraiz arra Í igyelmeztet,hogy itt nem az egyé n ztillé sé r van sz : F rtelky Magda na-gyobb ereirí változások fiiggvé nye; á|dozat, de maga is kiszakí t-

hatatlan té szea vé gzetnek. Torté nete tehát egyre messzebb ve-zet, s f.elidé zia századf.ordul Magyarctszágának egé szé leté t.P rtelky Magda a|akját é s sorsát a száza:dvé gi dzsentri rop-

paÍ ft gazdagon ábr'ázolt vil.ága veszi kijriil. A Magyar Ugat tájaez,'ahol mé g ha megmaradtak is a brizás szekerek, telt btid niik,oldalszalonnák rendei, mozdulatlan, halott é s

Ez az a tái, ame|yben csak megyegyrilé s vagymak ideié n mozdulnak. meg, ahol dics ség,ha v mé g nerniilt vonaton' s ahol az teg P rtelky Ábris elvé t vbersé ges embernek a ma1a fé szké bevan legtiibbválnak tragikomikus kiilijnciikké a nagytat'iir k, rnint Telegdy,

aki egé szsé ges akást akar a Patasztnak, tí sztelicselé dei emberimé ltságát, s a mez gazdaság tudományos feileszté sé r l gondol:kodik, de ugyanakkor azt tartia a legfontosabbnak, hogy az

,,uralkod szé l"kányába essenek ma1tára ablakai _ akinek afeje f<ilí il mé ga f délt is elviszi a magányosan ví vottkiizdelem,s aki vé gÍ i ls ktinyvekkel ktirÍ ilbásryázua, sár'gán puffadt, betegarcával, gennyes' csÍrnyasebeivel t í ínik el a regé nyben. Itt sí ily-lyed enervált bohé msé gbea tiibbre é rdemesHorváth Dé nes:milyen idegenszerií nek é s vonz nak látszott ez a világot játt,haidani m vé sz, milyen távolinak, szokatlannak látta Magda

mindazt, ami kirajzol dott j í z kissé lassri é svárakoztat me-sé ibl, s milyen k<iztinsé gessé ,fásulttá tette ké s bb a .mindenna-pos tiir dés, amikor már csak hizott, iilt, csibukozott, botoz$a-tott kidiilledt até ca|, vé rrel futott szemmel, lepittyedt száijall S

enné l mé g stité tebb szí neket is találunk a regé ny nagy vásznán.Magda ké t <iccse mé g szomorribb vé geté rlSándorka, a piispiik-nek szánt kispap az riiltekházában tií nik fel utoljára, a ,másik,

az é \et.sokadal=

,2lg



az elcsapott katonatiszt néha falur l falura iár országutakonké regetve, néhaaz árokban alussza delí riumos álmát rongyos té -likabátban, szennyes;' meztelen teste atkákkal é s ronda betegsé -gekkel tele. A ztillé s, a pusztulás"lé gkcire veszi krjriil a hiripi,ldvarházat is, mely Magda oly sok gyermekkori emlé ké nek zín_helye volt: dohbs, állott, pipaÍ Í istszagriszobák, a bí rbos kátyhaftilleteg melege s az avitt rongysz nyegek; a ház ,,ttn je" el-csigázott, lehervadt,

elhanyagolt - ,,hrisz é valatt tizeniitgyere-

ket hozott a vilrágta, megszámlálhatatlan iiveg bef ttet é sé ventet vékaaszalt gyiimolcscjt tett el, fciltis számri ty kÖt iiltetett, s

é szre sem vette a2 é leté t''.S Telegdy Pé ter már azt is látja, hogyztilltitt az egé s7 arczág, ktilijnosen a dzsentri fé szke:Szatmát,,,A vármegyé t csak alá kellene aknázni. . . Csupa s gorság-ko-maság; a lustaságuk, tudatlanságuk, basáskod rosszaságuk pa_

lástolására alakult, risszeVis'sza házasodásuk r événmeger sí tetté rdekszcivetkezet''.

Egyetlen ;,él '' embet é la pusztul világban: G szi. Azjelenlé te szinte egymás mellé hozza id ben az' emlé kek é sa val -

ság dzsentrié leté t.Úgy áll el ttiink, mint valami ré giolaifest-mé ny: fekete selyemré klije vé gig begombolva, halánté kába si_

mí tott fé nyes haján gcindosan iil a csipkefeié k'; egyenes, szikáralakja mefeven fesztil a szé kfának,batna átnyé kok nyrilnak elk riiltitte. Árva Í ány volt, kiizdtitt' s egy é leten át megdupláztavagyonát. l mé g ,,egé sq ember volt1 igazságos, oszt szereteté _vel, ké rlelhetetlen, mé rté kes'okos akaratáva| _ igazi monárka-terrné szet:Egy ideália volt: a család ernelé se;é studott ezé rtdolgozní ' kiizdeni nyugodtan, fens bbsé gesen, j zanul egy é letenát; é smaga mindig biztos lenni a'tetteiben é s szándé kaiban.

Ahogy ellensé gekkel,'barátokkal, iigyfelekkel vagy alantasokkal,vagy miveliink elbánt; sohase láttam'szavát megrqásolni, vala-mit ké tszer ké tfé lemd gondolni, elvé tnivagy, jnkezdeni''. R lasz lva a ké sbbi - keserií bb é skegyetlenebb nszemlé letí í_Kaffka szava is derí í sebb esz, s az Egy régikatonárdl kiinnyes-mosolyg s t fté neté benelevení ti fel rijra 'emlé ké t.Szeretetteltivezett alakia nem áll egyedtil a; tnagyff irodalomban: amikor

32C

Babits Mihály a HatáI|iai-ban i tlz é vmrilva visszatekint aSzí neké sé oek v1lágával határos társadalmi tájakta, szinté nmegtefemti a ma1a Gtosziját. Az Cenci né nije is az, é let,azenergia, a ktizdés a szé tes vi|ágban, a ré gebbi,mé gép í t em-ze.dé kÍ ái an korszerií tlen alakja. De ugyanakkor mát tiibb isGt szinál a Í enntaft er nek mintegy'szimb lurna, a megrijulásforrása, az álland ság tz je.

Mindezekben már í té lets van:,társadalmimondanival

,ami

a tiirté nelmileg konkté tanáb; zolt korcajzta'é s az ir nagy isme-rctanyagáta támaszkodik. Mennyit tud Kaffka err l a siippedvilágr l, s milyen pontosak az ismeretei ! Nem elé gszik meg a

szomor eredmé ny rcgzí té sé vel, í váncsih sei el torté neté re s.Magda családiában felÍ edezi a hajdani ktizé pnemessé g negyven-nyolcas eszmé nyeit: ,,Királyi cselé d, nyakát 'hailí t labanc rtr,

idegenek ta|pát nyal udvaronc sohasem akadt a P rtelkyek koz-nemesiil maradt áBában; a másikat meg' a bár ságba felziillottunokavé r nemzetsé get,akinek apia nem átallt kormánybiztos-ságba iilni negyvennyolc után: kiné zte é selátkozta a né vad ,

si, zsombé kos fold, 's itthon mandt haragosbiiszke fundáci ''.Sohasem mentek oda, ahol tangot, legazdátlanodott fcjldeket é s

sszek tteté seket osztogatott a régi verseng királyok kegye. É 1-tek vadvizek, zsombé koserek gy tí i iét k riilbástyázottan s

kiskirályok voltak, orizve rir voltukat. Volt, aki egé szé letébensose 'váltott sz t pata.szttal, csak a kutyakorbácsot' uhogtattakoztittiik, de a nagy kolé ravilágban mí nden hal<lokl nak magafogta le a szemé t.A világ azorbafl tovább folyt,' feledett, a runqé sa t bb vagyon pedig megtette a hatását: a legttibb P rtelkymát a ,,felziillott nemzetsé gt l'' remé lte é lsdi é leteÍ .eltámoga-

tását. Az si vagyon oszlott s né melyikcsaknem par'aszttá ved-lett, biiszkesé gtikk zonsé gesé snevetsé gesg ggé silányodott;lányaik nadályt ragasztottak a nyakukba báli ké sztilettil.- hogyne legyenek olyan falusi színí íek s i ecseclies hangsÍ illyal han-goskodtak az uti társaságban. Gazdaságukban ré gies viszonyokuralkodtak: p|ajbász, papiros nemigen volt a háznál, a zsákokszámát, munkások bé té t,kárt, nyeremé nyt, árakat csak rigf a fe-

221



Az az ta val emberek tobbet tanultak; tudnak minden tudo-mányb l, de eldurvultak ebben. Kertel szavaikon mindiárt át-iit a nyers é s kí mé letlen,egyszer kí vánás . . . Egy szé p, finomkultrira veszett ki az id vel . . . az asszonnyal bánás mrivé szeté tnein é rnek rá megtanulni manapság! É setfeledté k, mennyire fel-é ra szerelemcsata sok gyiinytir , tombol , dacos é s keserves vir-tusa azzal a >cé 1<-1al, mely magában k ziinséges é skiábrándí t ''.Kimagasodni tátja Í ajtáját az é rzé sek ágasabb terein is: ,,Seholannyi szí ne-illata nincs a sz nak, nincs annyi hátmegette, hakurtán é s elent sé ggelezet fojtott é rzésb kipattan; sehol nemrcitezik olyan szé pg gbe a bánat, sehol az emberek t gy egyé letetáldozni egy-egy percnyi feliilmaradásé rt nem tudnak; mintitt, akkor, az si lápvidé k, a megbolygatatlan nádak-erek kerí _tette tájon.l' Ez a Í Losztalgia a krinytirtelen igazmondással keve-redve kÍ il<incis fesziiltsé get ad a mrinek. Nem von é rzé kenyk<idiita siillyedé s fiilé ,nem gátolia annak kimondását, hogy a dzsentri-világnak el kell pusztulnia. Az it szemé lyes viszonya az ábrázoltvilághoz Í okozza a mií vé szihatás ereié t, meggy z bbé teszi az

í télethelyessé gé t.Hiszen a tcirté nelem í téletét gyanaz Í ogal-mazza meg, aki szenvedi is.

Az ittl a Polixé na tá:nt-bal nagyon t mtiren Í oglalia ké pbe é s

gondolatba ezl a termé keny dilemmát. Amikor fia sikkasztásaután h se házvezet n i állást vállal, mindenkinek arr l beszé l,hogy elfogadta el kel ismer seinek régimeghí vását. ,,Kcidk<ite-lekbe kapaszkod gyengesé g vagy h si'er '' - ké tdezi Kaffka,s maga adja meg a választz ,,Bz a vé g szelí d romlás, visszatart-hatatlan, |ágy enyé szet''- s hervatag gl riát von az utols Ko-losy lány vé nhedt, sztirke feié re.

Ké s bb a forradalmak k zeledté velk zvetlen világné zeti vo-natkozásban is felvet dik a kérdé sKaffka el tt. Egy szé p,meg-ragad, an szinte, té peld irodalmi riportban mondia el aggo-dalmait é sremé nyeit.Mé g itt is é lbenne a lzetetet a mrilt iránt,nem tud megrendiilé s né lkiilbeszé lni art l, bogy halálra í té l tosztáÁyával egyí itt annak é rté keit s tiinedezni látia. De í téleteitt már kristálytisztal ,,Hát hijba, itt már nincs mentsé g|Az a

224

kis meg ihodás alulrol mé giscsak egé szsé gesebb esz, i ltev é s

hasznos; é s i zanabbak, okosabbak, frissebbek é s fegyverzetteb-bek lesznek azok az rii bí r k, tanárok é sk ztisztvisel k, maidmához harminc é vre. . . A halvány szé psé geké rtpedig, melyekitt elvesznek _ tán rii szé psé gekkárp toliák maid a i vend t . . .''(Pesti Napl , r9r8. r4o. sz.)

Ez a nosztalgia azonban nemcsak a szemé lyes k tiittsé ggelkapcsolatos: jelenlé teazt is kifeiezi, hogy Kaffka beszámol iaa huszadik század eleié n halgzik el, amikor

^magyar polgári

feil dé s mát negté pázta tinntin eszmé nyeit, é snem tud az í rnakolyan magaslatot adni, melyr l el re é shátta egyatánt áttekint_hetné a t<irté nelem táiait. Kozvetleniil nem fogalmazza meg aregé ny,de t<ibb a|akja é s jelenete vall arr l, hogy a letií ntdzsentrivilággal szemben nem tud az í r meg:lal sult eszmé nye-ket felmutatni. A ziill dzsentrih stik mellé korlátolt nyárspolgá-rokat állí t. Nagy vacsoraieleneté ben az orcg Vodicska már amásodik fogásnál fagyos kiil nkt'dé sbe burkol zikl ,,É n sákegyfé le hrist szoktam enni vacsorára.'' Kicsinyessé ge é ppoly ta-

szít , mint a vacsofa Magda-ági kozonsé ge:a nagyev , lagyiv ,hangoskod é s ,,saját undokságában fetreng '' dzsentri. A fiatalVodicska már eleve ké ptelen az ellenpé ldamegszemé lyesí té sé re.Í gaz, maidnem szé gyenkez en magányos abban a világban, aho-vá Magda vonzását kcivetve iutott, Horváth Dé nes szerint ,,kti_l<inb volt; t bbre termett''. De nem volt elé g elergiája sem a ki-szakadásra, sem a feltilemelkedé sre. Ré szben apia kicsinyes vilá'gában é l_ mennyire jellemz trilgondozott alakia, g<imbtilyded-

sé grehail Í é ara, maid tyrikszemé t meté l , nyakkend ié t tisz-togat Íé r Í ipa _, ré szbena ,,torté nelmi osztályok'' felé tekin-get. |gaza

van P rtelkyMagdának,

amikornem

é tez<invádat

fé rie<ingyilkossága miatt: ,,Ő szegé ny... tán akkor lé pettsorsaűtiára, mikor engem felesé gtil választott, de azé* választott, é s

kí vánt engem' mert olyan voltam; más, mint a családiabeliek, aj zan, mé tté kletespolgárok elfogult é skorlátolt lányai. Engemakart, mert sorsát akarta . . ."

S hiába ker.gsi a biztat ieleket az í r a n űtját kiivetve is.

22t



P rtelky Magda nemcsak azé ft iut a siillyedé s , tjára, meft osz-tálya halákaité ltsé gé thotdozza magában; a kor sé mad neki ki-utat. A vé d rend falai leomlottak kiirtilotte, s mint annyi mássoÍ stáfsa', is csupán kí vtilesett valamin. Ózvegyi kálváiáianem egyé b' mint szinte m dszeresen dokum'entált bizonyí tása akor ké sziiletlenségé nek.A f városban a rní í vé szi álya ajánl' egypillanatta kiutat, de már az els kí sé rletezé sekné Ímeg kell állniaaz olcs vágyak é sel í té letek orzitásairlál. Másik stáci ja _ a

falusi postahivatal'_ a dolgoz n megoldási lehet ségétvillant-ia fel. S hamar tudomásul kell vennie, hogy itt is ugyanaz a ki-csinyes, cé ltalann i é let uralkodik, amely el 1 egyel re mene-ktil, ugyanaz a kiszolgQltatottság Í 'ogadja,amely a ké nyszerií há-zasság gyaIázatos tisztessé gé t oly tiaszt vá teszi.

Kaffka tehát látja, hogy a polgári rend sem teremti meg ah'arm niát, hogy a dzsentrit elpusztí t társadalmi baiok iakkalcser.é ldnek fel, s ezé rt té Iete nosxtatgiája mellett jeleni.k neg.

A REGÉ NYDZSENTRISZEMLÉ LETÉ NEK

voNATKozÁsI PoNTJÁI

Ami ta a nyolcvanas é vekben a k zé pnemessé grohamos pusztu-lása é sa k riil tte lezajl hí rlapi csatározás a dzsentrire vontaa magyar irodalom figyelmé t, e aosztalgiával s a mtig 'tte meg-hriz d problé mákkal a dzsentrité ma minden ábránot jának szem-be kellett né znie.

Mát az els beszámol k hangját a részvé thatja át. (Koml s

Aladár: Amagyar irodalom tí pusai. In:Tegnap é s rna. Bp. r956.z86.) Gyulai Pál azt mutatja be, hogy a É giudvarház utolsgazdája elavult el í té leteimiatt ké ptelen beilleszkedni az tij vi-lágba, de ugyanakkor rokonszenwel é segyiitté rzé ssel ktiveti h se

pálváját. Arany Lászl t is a részvé tvezeti a Dé libábok b serajzában. Hií bele Ba|ázs megkí sé rli,hogy kit<irjon az állázadás'sal é shazafiaskodással tele nemesi világb l. Amikor azortbancselekvé svágya kudarcba fullad, tervei álomvilágáb(,l visszazu-har' az oblomovi 'semmittevé sbe,s é letevé gtilsaiát bels szí n-

zzG

dffi"

Wvonala alá sÍ illyed. Rokon; vele az oblomovságban Reviczky Gyu"la Apai r ksé g-é nekh se: finom lelk , de é lhetetlen, dolgozninem tud, meft munkára sohasem nevelté k. Az fu (té letet taft adzsentri é letÍ otmája, gondolkodásm dja, erk<jlcsei f l tt, de min-den soráb l átad, hogy beliilr l, ké tsé gbeesettré szvé ttel mutatiabe szerencsé tlen h sét. (Koml s Aladár: R. Gy. Bp. lqli. !o:,l.)

A hetvenes é vek kozé pnemes szemlé leté nek a rczigná|tságamtigtitt mé gaz é ppen hogy mozdul válság megé rzé sehriz dikmeg. A ma1yar. kcizé pdemesi világ mé gel tte van a nagy nlha-násnak, s aggodalmára csak sz rványos ielek adnak okot' Adzsentri anyagi pusztulása, ziillé snek indult erk lcsisé ge mé gnem jelenik meg' vagy a m vek hátteré ben, pe Í é ián mand.Az irodalom inkább szomonian, mint felháborodva látja, hogyez a hajdan nagy változások vezeté sé reszánt ré tegelfordul apolitikai, társadalmi é lett l, tunya é segy helyben topog. Ez mátbkálat, de ré szvé tteliesbí ralat.

A nyolcvanas é vekt l kezdve egyre kegyetlenebb lesz a dzsent_rivilágr l sz l hkadások uralkod hangja. Tolnai Lajos már min_

den é rzelmikapcsolatot megszakí t ezze| a világgal, s mindenmegbocsátás né lkiil, tí irelmetlenÍ il,gy l lk d m don idé zi Í e|mriveiben. Az dzsentrih sei már nem vetik meg a legaliasabbeszkiiztjket sem, amikor ingatag helyzetiiket biztositani akariák:az é tdekházasság mindennapi eszkiizeik kcizé taft,ozik, s att l semriadnak vissza, hogy csaljanak, vagy ha kell, gyilkolianak, Jele-netei szé lssé gesek,s ábrázolását indulati eszk<iztjk sz vik át.Csiky Gergely a dzsentti erk lcsi ziill ttsé ge s szé lhámos ingyen_é lése lé taft ttikrot, s _ ha kisebb mrivé szi er vel is - Vé rtessiArnold is iiressé gé t'g gjé t,é lsdisé gé tosÍ otozza. Ivárryi Ödiin

Ap sp

katya|iságá-ban

a dzsentriké rdé s egyik lé nyeges ssze-tev jé t,a dzsentrinepotizmust állí tia kritikája kozé ppontjába.(Rejt István: I. Ö. Bp. I9''. 9'.) A patazitaság megveté se kí -sé ria szerteágaz Bacs _rokonság felvonultatását. Az í r olykora szatí ta eszkozé vel teszi kegyettenné í té leté t, helyenké nta gro-teszk határáig elmegy. A századvé g dzsentriszemlé leté nek leg-gazdagabb é s egárnyaltabb megfogalmazását azonban Mikszáth

227



I

iil

',

Kálmán é letm vé ben találiu-k. Mikszáth a nyolcvanas é vekberritott r.aizaiban, elbeszé lé seiben,' parlamenti karcolataiban egyÍenagyobb ké tellyel nézi a dzsentri é letritját. Az é l sk dé svonásaitfedezi fel A furcsa alperes alakiában, a dzsentrisvihákság pé ldá-ját látja a D7'sentri-t'é szek házassági tiirté neté ben.Á nen zetesuraitné k-ban ironikusan ábrázo|ja a nagy erejií ,henceg , virtus.kod Mácsikot: a komikumot látja benne, nem a ttagikai lagy-ságot. (Király Iswán: M. K. Bp. t91z. 74_77) S a kilencvenes

é vek folyamán azt is é szreveszi, hogy porfipavágyuk, csillogásuk,stikliieik mcigritt nem a virtus hriz dik meg, hanem a kegyetlenktizdelem a fennmaradásé rt. Már nem kedé lyes embereknek látjaalakjait: é rzi,hogy otszágot-világot ámí t kí ils ragyogásuknaknincs igazi alapia, a romantikus p zokkal a hanyatlást akarják el-fedni. A Gaaallé rok sárosi kisnemeseiben már riem a kedé lyesné p visszaté ré sé t, anem a pusztulás je|eit látia. A Ké to lasxtásMagyarors1ágon' az Ú Zrí nyiász, a Bes1terce ostrornA, A Noszty|i esete T tb Marir:al mát k<iny rtelen í té leta siillyed világfelett.

A századvé gi irodalom tehát szigorí ran, kcinytirteleniil é s eg-tijbbsz r a kí viiláll ré szvé tlensé gé velzámol be a dzsentrir l.A Kaffka-noszta|giát támogat társadalmi okok azonban - mu-tatis mutandis _ itt is jelenval nak látszanak. Valami bels bi-zonytalanság é tzikebb l a kemé nyé shatátozott í té letb . Tol-nai szenvedé lyé t,gyí í l<ileté t supán eloont, morális meggy z dé sfí í ti. ványi ké nytelen megtrirni regé nye logikai vonalát é s elvet-ni azt a lehet sé get, hogy a Bacs -pereputtyal szemben po|gárih s álljon. Mikszáth dzsentriábtázo|ásában a kilencvenes é vekigminduntalan felbukkan a té snlét- mé gha nem teremt is tra-gikus szí nezetí í angulatot

-'s csak é leteutols szakaszában

uralkodik el a szkepszis é sa keseríí ség.A századvé g í t tehátlegt bbsztir fel sem vetetté k, 'van-e hová menekiilniiik dzsentri-h seiknek a stillyed világb l, é saz elvont morál lé giires teré bené lveki sem tekintettek, mi veszi koriil ezt a z.jrl.lé st A pozití vpolgártí pus megteÍ emté sé nek gé nyé vel alán csak Csiky Gergelymí í veiben találkozhatunk, é s Mikszáth emelkedett erkcilcsisé g

zzB

polgfuai is inkább fikci k, rhint a kirit megtestesí t i. A dzsenuielvont bkálata é sa pozití v ellenté thiánya, vagy é lettelo Í D $:njm|ása mind. azt ielzi, hogy a znll dzsentrí t egy felerqás fej-l dé s , tinmagát kompromittál polgárság veszí kiiriil, a pusztu:

lást nyugtalaní t felvirágzás vezi:A század els é wizedé benaz irodalom é sa k z nseg é rdek-

l dése a dzsentri sorsa iránt már lanyhult2 a nagy átrendez dé s

megt rté nt' é saz epigonok sokasága apr pé nzreváltotta a té mát.

De azé tt a KatÍkát ktizvetleniil megel z nemzedé k é rté kes ag-jai is gazdagí tani tudták a let n világr l sszehordott emlé ke-ket. Legiellegzetesebb Lovik Károly dzsenttiké pe. Az el d kegyiitté rzé sé vel sszenvedé lyes gy liileté vel szernben ez a h v s

í r - mint láttuk _ szinte szociográfusnak látszik: gondos, é tzék-letes kr nikása a Í alkáz , Í ogÍyász ' lovat hait vidé kidzsentrié leté nek.Finom kisregé nyé t,A kertel agár-t a dokumentumttimiirsé ge,puritánsága é spontosság a teszi emlé kezetessé .

Kaffka feltí í né sé ig sk riilijtte már a dzsentri apologé tái ismegielennek. Herczeg Ferenc csak a té mát vette át Mikszátht l,

de hátat fordí tott m vei lé nyegé nek.Mát nem t^g^dhatta adzsentri pusztulását, de megszé pí tette, ,magyat ttagé diáná" mi:tizá|ta. A pusztulást szé pit szemlé letet az is táplálta, hogy adé lvidé kidzsentri a legtovább tudta magát fenntartani, viszony-lagos ! léte tompí totta a dzsentri országos frildcsuszamlásánakrcbaiát. F meghatárcz ia azonban az val'kod osztáIy világ-né zete volt. Amint Kornis Gyula irja |a: ,,A századvé gi ma-gyat kozé posztály világfelfogását é sé letmdját tiikr zi. Meg-kap mrivé szierejé nkí viil tt Yan nagy é shirtelen né pszer ségé-nek forrása: ak zé posztály magátHerczeg m vei tiikré benszem-

lé li,hálás iránta, megbecsiili, s a maga klasszikusának,tat't1a."(H. F. é l:etn rse.In: Enlé kknyo H. F. 8o. sz leté snapjára. Bp.Ig$. I7.) Ez a dzsentriszemlé let mé g sokáig é l. Tormay Cecilnemzedé kregé nyé ben'a Ré gib z-ban (rgrÓ már hatalmasraniivesztve t nik fel a dzsentri. Mintha Mikszáth dzsentrií rásainakellenregé nyé t akatná itt megí rni Totmay Cecil. Magyatá vá| ,

Pesti-né metpolgárcsaládja fokozatosan leziillik, s vé giila birto-

?29



kát vesztett, de tisztának é s nemesnek maradt dzsentri viszi biz-tos ré vbea té giház utols lak ját. A regé nydzsentriié ben már{el sem meriil az oly sokszor ostorozott é lsdisé g,kapzsiság;birtoka visszaszerzé sé re s valamilyen mitikus f ldszeretet sz-t nzi. Kaffka hamisnak taftja az ilyen szemlé letké peket.Í gykommentálja Szederké nyi Anna irását, a i erkiilcs<is, nemes, el -kel é skulturált dzsentri portté ját: ,,Í gy látja mindezt Szederké -nyi Anna, tán mert nagyoo is messzir l látja". (Pesti Naplt ,

t9r7. rz7. sz.)S val ban: Kaffka í r rokonai mind kiizelr lvagy k zelebb-

r l látják a dzsentri pusztulását. A Szí nek é sé oekmellett száza-dunk egyik legszebb é s egigazibb dzsentriregé nyé t,a Z ldk oesgy rí it(Ipr8)

''magyaturak, g giis, grinyos, fáidalmas unokája''

í rta.I(affka dilemmájával T rtjk Gyulának is szembe kellettné znie.A pusztulást s a benne é l panzitává vált osztályt é r'-

zelmileg is beliilr l szemlé lte é sáb zolta. Gyilkos erei , teli-be talál é s erkolcsileg megsemmisí t ké pekben fogalmazta mega dzsentrit. Sejtette, hogy a mé lybenké sziildik a katasztr Í a,é s

sainálta a Í 'aitáiában szunnyad , kall dásra í té l t ehetsé geket.(Domokos Mátyás bevezet je a rcgé ny I916_os kiadásához. l5.1') S mennyire hasonlatosak é rzé seié sgondolatai Kaffkáé hoz,melyekkel pontot tesz ví v dásai vé géret,Sok mindent nem fo-gunk megé rteni, sok minden Í áini Íog, ami eltí í nta É givilággal,mé gisrigy hajtiuk az j id ket, mint az í gé tet <ildié t.'' (Glosz-s4a. l vend, ; 1916.) Ady szelí debb rokona sz lal meg itt, a nagybar'át f'onadalmi dtihe né lkiil.A ,,pimasz széparccaL" Í ájdalmáté sbtiszkeségé thalliuk vissza a ví vd szavakb l, a kegyetlení téletb . Ez' az étzés olti meg a Szí neké s é oekk rnyezeté ben5ztiletett Keiek Ferk -t is. Ebben a regé nybenM ticz Zsigmond

is egyiitt látja a' pusztulást ielz vonásokat é sa bukásában isvonz asztály tulajdonságait. H sé ta fé rfiszé psé gé sokosság, ahányaveti dac é s szorgalmas munka, a na1Yta, szé pte,jn t rlobogás é s hirtelen let r té tlen á|modozás ember'eként jelení timeg: mintha a magyat' ugar remé nytelen fiát'akaná megmintáz-ni. (Nagy Pé ter:M. Zs. 196z.8z.) Kerek Fetk az egyik átmula-

2?o

tott é iszakaután maidnem sz r l sz ra Ady szavával s hait fell,,Itt mindenki elsorvad, aki valarrri jial akat el kerí ilni.''M 'ricz azonban ekkor mé g.nem átta vé gsgkortársai ví v dásainakí rtiát s h se szé p tulaidonságainak szeretete már-már az osztá|y

szereteté vel azonosul benne. Ké sbb, a'harmincas é vekben í rtnagy dzsentriregé nyeiben a pusztul világban verg d h siikrefuányí tja.Í igyelmé t,akik nagy intenzitásri,'drámai í itk zeteket

ví vnaksaját osztá|yukkal, s bukásuk dtámaiságával vallanak vi'láguk halá|raí té ltsé gé r. A kortársi magyar irodalomban feltií -nik a ",sáraranynak''

látott dzsentri is. Bir I'aios regé nyében, a

Szentté lek looagjá-ban a dzsentri f h s homlokán ,,a gé nlusz ra-

{!og", fiilé nyesen okos, tehetsé gesember, akit seit l iirtlktiltfegyelmezetlensé ge, g gie, italos szenvedé lye taszit a ztillé sbe é s

a pusztulásba.

A dzsentri é sa dzsentriirodalom ritiának egyik utols állomá_

sát Krridy lyula é letm vé ben találjuk meg' (Koml s Aladár:Tegnap é s ma. Bp. 1916. z88.) l már harag é s tragikus é rzé sek

né lkí il,szomotkásan mosolyg egytitté rzé sselszemlé lia cé ltala'

nul halálba sé tá| Rezeda Ká.zrné r-okat. Az nyí ribirtokosaiszerint ,,vé ge a világnak''. A hatalomb l mfu j té sztkics ppen_

tek, s a teljes felbomlásra í té lt,megzavarod , begub dz , fé lha_

lottakra hasonlí tanak. Az it boncké se a csontig hasí t, de ke-gyetten diagn zisát l,kája é sfé liintudatlan nosztalgiáia kísé ri.

Kaffka dilemmájában tehát nagy korproblé ma iutott felszí nre.É ppenezé tta regé ny nosztalgikus hangutatri ré szletei'sem szorul'nak mentegeté sre: minden mozzanatát a míivé szié sttlrté nelmihitelessé g igazo|ja. Az kil a hull dzsentrí regé nybe foglalásávalolyan ielensé get f'oga|mazott meg' amely a nagy lrortársak szerintis a századfordul magyaf é leté nek egtipikusabb problé mája.

(M ricz Zsigrnond: I. m.) Té máia í synem sodoria az irodalompetiÍ é tiá1áta:a pusztulás világának bernutatásával az egé sz'm*gyaÍ táLtsadalmi fejl dé s betegsé gé nekg cát tudja kinagyí tani. Adzsentri sorsában leple1etlen l ielentkeznek a társadalmi bom'lás tiinetei, s az í gykialakul ké pszí neit mé g markánsabbá teszi

a dzsentri ttagé diáját megtold keserií n i sors fé nyt ré se. Ezé rt

?,7



mondhatia el a Szí nek é sé aek-l Mí riczZsigmond, hogy ,,atársadalom bkál ja sokkal t bb t<irvé nyszerií sé getvonhat le be-l le, mint magáb l az é letb l". Ezé ttmin sí theti fels fokonSchiipflin Aladár: mint társadalomrajz; ,,a legnagyobb szabásrimagyar regé nyekkilzé tanozik''. (K..M. Nyugat, rytz. |I. 9y.)S ezé tt iizente meg a2 í rnak szÍ il vármegyé ie a regé nymegjele-nése után: kegyetleniil csriffá teszi, ha megbántott ftildjé re teszia lábát.

^zIMPREsszIoNIzMtJs: SZEMLÉ LET É s É LETÉ RzÉ s

Kaffka dilemmáia tehát nem zilálta szé ta rcgé nyt:a S7í nek é sé aek teljes mí í , emekmí i. Az k egyé nisorsának tanulságai é s attirté nelem alakulásának té nyei találkoztak benne - egymás tá-mogatására. De a teljes mrivé szimegval sulásnak más forrásais van: a regé nystí lusa, mely rinmagát l simul az anyaghoz, melyminden elemé vel a szeretet é s té let,a harag é ské tsé gbeesé s r-

zelmi é sé rtelmikáoszának elrendez dé sé t zolgálja. A Szí nek é sé oek a magyar impresszionista Pr za egyik legszebb alkotasa., ''KaÍ Í kakortársai é skritikusai hamar é szrevetté ka nagy te-

l gény mpresszionista tefmé szeté t,é sha kiil nb z irányb t k<i-

r zelí tettek is hozzá, egyazon í r látásm d meghatározása k riili jfutak. Amikor M cz Zsigmond a regé nyben megnyilatkoz n i

szemlé letsaiátosságait kutatia, amikor Schtipflin Aladár a pontosmegfigyelé sben látia Kaffka Í eté nyé t,amikor Király Gyoryy a

; pt zába átad lí ráta figyel fel, s amikor Radn ti Mikl s a do_

i kumentum etejé t é tzi a regé nyben- voltaké ppenaz impresszio_] nista pt za egy-egy vonását njzolja meg. (Király Gyiirgy: K. M.

:, Nyugat, r9zo. I. 4-rz; Radn ti Mikl s: K. M. Szeged, ry14... 21-14.)'"* Az impresszionista ie|z vel már ritkábban találkozunk a

Kaffka-irodalomban, s ilyenkor is f ké ppen a fest i látásm d, aszí nkedvel nyelv ielenlé té reutal. A fest i rokonság emlegeté se

212

. jogos: az impresszionizmus els sorban fest6i irányzat, s ennek

k zvetí té sé vel erieszti ki hatását az itodalomra é sa zené re. ASzí nek é sé aek megsziileté sekor ez a k zvetí té s nár aligha látha.t z az t$ irányzat az irodal.omban is náll sult kí sé rletekritián t r

el re. Mé gsem ehet kiiztimbiis, hogy Kaffka Margit, a magyarirodalmi impresszionizmus egyik kiemelked ké pví sel e indulá-sát l kezdve vonz dott a festé szetvilágához. MÍívészi ágyainakels megnyilatkozásai ideié n a szavak é sszí nekegyké ppen von_

aották; hagyaté kában ma is láthatunk né hány taizot, festmé nyt,melyek kezdetlegessé gein is áttetszik a kifelezé skeresé s.Szenve-

dé lyesen foglalkozik a festé szetproblé máival, kedvelt h sei kti_

z tt gyakran akadunk fest re. Egyik korai novellájának, a Nyár-nak a h se pedig láthat an impresszionista eszmé nyeket kovet:

,,a nedves, kiid s szi esté iea Belvárosnak, a villamos lámpáksápadt világa kiirí il p khál s k<idudvar, é s sszet ft, szé tmállottvisszfé nyiik a nedves aszf'alton - iellemzi egyik ké pé t.- A, té ma

nem volt rii, de az volt a leveg , a kiid, amelynek minden sze-

mecské ie fé nytiir, az elmos dott kiirvonalak nagy igazsága, a

ké p llata. . .'' Fest n áll az ÁIlomások k zé ppontjában is,amelynek lapjain felt nik Nagybánya ké pe, é s sorai m<igiil ki-é tzik az í r elvágy dása a fekete bet k, sápadt fogalmak k ziila látványok, szí nek világába.

A Szí nek é sé oek í r ának mrivé szeté benazoÍ lbar.az imptesz'szionizmus mé lyebb ré tegeket is áthat: nemcsak nyelvi saiátos-

ságot ieliil, hanem í r magatartást, lelki állapotot, világszem-lé letet s. Mint ahogy világné zeti ké telyé skeresé s h z dik meg

az egé sz kányzat mog tt. Az impresszionizmus voltaké ppen r _

kiilt programot vállalt fel, hiszen mát a naturalizmus rigy vé lte,hogy az,,eszmé nyi realizmus'' meghamisí tia az é letet,a termé _

szetet' a2 embert, s ezé rtmese helyett, cselekmé nybe állí tott,megnyesett mozdulatok helyett a hé tkznap hrisé gét ktivetelte.Agnosztikus fi|oz Í ia táplálta ezt a k vetelmé nyt, a francia po-

zitivisták hitetlensé ge, mely lemondott a val ság ielensé geinekiisszefiiggé sek l, a lé nyegrcldez erejé r l. A vé gskonzekven-

2r,



ciát a2 impresszionizmus vonta le' A ké t rányzat hí vei sokszorkifejezté k rokoné rzé seiket: a Í iata|ZoLa állását áIdozta a nagybotrányt'okozí Manet védelméé rt;az impresszionizmus világé r.zésétmegfogalmaz Bergson fiatal korában Comte pozitivizmu-sának h dolt. Jellemz ez a'' rokonság. Ha a pozitivizmus é s nyo-mában a natur'alizmus rigy vé lte,hogy tircikre tr nfosztotta a me-taÍ izikát, az impresszionizmus a tli:tágné 7etnek igyekezett hátatfordí tani: megtagadott minden a prioti ideát, s a prekoncepci khelyett a pillanat Látványához igazodott. Az impresszionizmusa ry. századvé g ideol giákb l kiábrándult, ,'fe1vi1ágosu1t'' em-beré nekszemlé lete, a hitetlensé g m vé szete. El tte zárva vana szubsztanciák é s,ideák vil'ága, az szemé ben az emberisé g é le-te nem cé lszer kibontakozás, hanem esetlegessé gek láncolata,amelyb l a látás csalc pillanatok vill dzásait tudja felfogni. Avilág rnindig csak pillanatnyi benyomásokat, t<iredé keket ad,amelyek egésszé s folyamattá csbk a szemlé l tudatában válnak.Ha tehát hií ké pet akar adni r la, nem naturáIis é Ietlnetszeteketkell keresnie, hanem naturáIis tudatrnetszeteket. A tudat ábrá-

zolását kell naturalistává tennie, megszabadí tva a lelki folyama-tokat minden cé lra'fuányitott mozgást l,'s passzí v megfigyel -ké nt feljegyezve mindazt, ami a felszabadí tott tudatban vé gbe-megy. Az impresszionista festé szet világában tehát nincsenektestek, csak szí nesfeltiletek, nincs rajz é svonalperspektí va, s hi_

ányzik a ré gié rtelemben vett kompozici ; az impresszionistaszobtász formák helyett a formált anyag sajátosságainak kifeje-zésére cirekszik, a b<jlcsel az intuí ci t k<iveti, a zené sz vállaljaa pillanatnyi beny'omást, akár diszharm nia árán is. Az impresz-szionista í r egynrás mellé rakott ké pekkel, hangszí nekkel teremtimeg mííveivilágát; csináltnak

é rziazt

aké pet; 'melyet

el deia

mé lyebbosszeftiggé seket .kutatva njzoltak meg, tebát a feltiletszé les leplé t figyeli; rigy vé li,hogy akkor tudja'visszaadni a mí í _vé ben az igazi val ságot, ha a dolgok megnyilatkozásáta Í otditjatekinteté t. (V .: Fi.ilep Lajos: Mí í oé spt soiltÍ gné 7et.Ars Una,r9z1-1924. 71.)

234

Az impresszionizmusnak ezek a mé lyr l fakad forrásaí meg-találhat k Kaffka Margit é letmvé ben is. Mé g ktizeledé sé nektia is hasonl az egé szirányzat mozgási irányához. A hitetlensé g

nála sem aionna| é skrivetkezetesen az impresszionista'szemlé let-ben bukkan felszí nre: a Szí nek é sé uek el tt kí sé rletezika la-turalizmussal is, s ké sbb is át-átté ved a rokon irányzat, vaskosabbvilágába. Egyik l9lo-b l val novellája, az Ass3onyoÉ mindenszálával a natutalizmushoz kapcsol dik: az ingyenbetegekkel teleorvosi rendel ké pe hangulatával,szemlé leté vel, szociális fesziilt-sé gé velegyké ppen naturalista ihleté sre utal. hz Egy na1l cimí rásában a munkásk ffIyezet megjelení té se,a Í ort'adalmi eszmé -kért elkendez Í iatal rijságí r ábtázolása kap formát a natuta-lizmust l. Ké s bb, hábor s kisregé nyé ben,a Ké tn1ár-ban _ űi-realizmussá tisztulva - teliesen uralomra jut ez a szernlé let *

ané lkiilhogy a stí lusváltozás az ir bels világának nagyobbáttendez désé t gé nyelné. De az impresszionista stí lust táplálszemlé let k zvetleniil is megielenik Kaffka í rásaiban. }y. Szí neké sé oeknyit feiezeté ben leplezetlentil mutatkozik meg a látvá-

nyokban é rzé kelhetval ság rczignált szemlé l je:',Mindennek,ami t rté nik, oly sokfé le oka van; nem tudom, mindig a legiga-zabbat találom-e meg, ha egy okot keresek, é snem tudom, min-den apr ság ligy tot'té nt-e, vagy csak sokszor gondoltam é s moncl-tam gy el az ta, é s magam is hiszem. Hallottam egyszer, hogyha az ember hegyes vidé ken ifu _ néha csak egypár lé pé stmegyodább, é s megváltozik a szeme el tt a táiké p villgyek, ormokelhelyezkedé se egymáshoz... Í gyYar. ez az esemé nyekkel is ta-lán; é s meglehet, hogy amit ma é lett rté netemnek gondolok, azcsak mostani gondolkodásom szerint formált kép. az é letemr l.''

Az Indioiduum-ban ké tsé gbeesve

áll a ktils világ eltt:

,,É rthet|k-e rendiét forgáenak, tk zé snek?Tckézaek-e veliink ismeretlen, nagy kezek?

- S hova eitenek, ha leeitenek?"

Tudni vágy lelke a megmaradt eszk ziikre veti magát: nyomábaszeg dik a látványnak, csillapí thatatlan látásszomi kinozza:

21,



,,Ké t szemem er vcl feszitettem nagyra, kerekre. Né zzen,tÉ s zt ké ltema lelkem, hogy; serkenien, Lapukat nyissont

. Buzg n azalatt az uiiaimon sámláltam titkon,Hányfé le a szin, illat, ii - é s hánnyal vag1'ot mfu L:.észcn?Hol képvé tii rzcreit beigazitia a l&, oda ácntem,S csavartam é n is a gé pen'

(É n 7egény)

Maid a passzí v szemlé ldé s felé sodr dik. Az Atlott,ósok-ban

egyre gyakrabban á|lí tanak meg benniinket a szemlé ld lé lekrezignált-der s szavai.,,Mennyivel királyibb dolog: vé gigvonul-tatni magunk el tt az é let farsangos meneté t;- mint kozibe á|l-ni maskarában' szefepet vállalni é s árni a té szeg táncot . . . Nemvenni ré szt semmiben' nem feiteni ki akci t, mindent kí vtilr l,a dolgokt l vární , é s folyton csak reagálni. . . Be i is a té tlenszemlé l dé s; be vigasztal , hogy mindenek vé gezté velutoliáraé stán nekem nemsokára a3 ktivetkezik mé gl'' A regé ny vé ge felépedig, a ,,hullámz '' é let kudarcai után, a ,,tiktoz " é let tanul-ságai azt is kifejezik, hogy az impresszionista szemlé leta val ság

titkain kíví i l ekedt lé lek menedé kez ,,az é let ré g nem volt kí nosszámáta; - mondia f h sé r l az i _' o Í l volt circikizgalmri,liheg kapaszkodás, ser_n stagnál megbánás soha vagy té pel dcé lkeresé s; deges er szakolása valami metafizikai rendelteté s-nek, kí viiliink lé v é rzelernnek. Bár nem sikerí iltsemmit megfej-tenie. . ," lgaz, a lzé p,nagy tettek deré kba tiirtek, a világ é *-hetetlení il elrothaszt minden nagyot í g é r ezdetet, ,,de a ktilsszé psé ge, tátaánya mé g soká ilyen marad: Í ide, ragyog é s szé p''.S mé g nyí ltabb szavakban tÍínik el a stí lus é svilágszemlé let tisz-szefiiggé seire Íénytvillant gondolat egyik utols cikksorozatá_ban, a Sxem oeg-ben:

,,Probatumestl :_ mondia az elmé lkedé s

Í alakja az űj, világtendez elké pzelé sekr l. - Miattam mind-iárt kezdhetjiik; adott pillanatban tán é n i inenné k é s rohanné ké shalné k; de mit jelent ez? - hiszen a háborriba is elmentem! -Pedig vannak mé g dolgok a f<ildi é letben, melyek egyáItalán nemkifogásolhat k: pé ldául a lyáli. é iké k szine, a bojtos fellegekéegy kerek pusztaság mé lyé bl né zve, hanyatt fekve a f ben; -216

vagy a szé psé gesvizek, melyek tiikr zni tudnak. Tiikr zni. . .

lássák; sz val, szí nnel, muzsikával, akármi m don ..." (Eszten-d , t9t8. ianuár.)

Mindebben azonban mát az is kifeiezé st nyer, hogy Kaffkaimpresszionizmusa nagy bels ktizdelmek egyens lya. I nem elv-szerí í eszté tizmusb l vallja magát a látvány hí vé nek.Az látás-szomja a val ság titkát ostroml lé lek ké nyszer állapota, szem-lé ld magatartása a lé nyeghez vezet Í i|oz Í iát nem lel , gon-

dolkod ember rczignáltmegalkuvása.

,,Ó - most a dolgokat mind kimozdí tom'M g ttí lk oatamivan tánl

De ncm lelem.É nbennem vak, siket az Ige é s gyiiké rtelen,É n tkozott iivegval m csak átereszt szint, Í enyt é sárnlat,É nbennembefelé fakadott piros h lyagsebe az é |etláznakÉ n- Egy_egy nyilall perc, mint fé nyseités,,bé na degre

ha rám hat,Tudom, elevenig soha, sohasem é r.

- Hol az é n é letem?Mi az é let nekem? Mit é r?''

(tn szesé ny)

A látszat m g tt a lé nyeg nemcsak Kaffkát kí sérti ovábbra is:az impresszionizmus valamennyi híve - ha meg tudja vni stílu_sát a modorosságt l _ a bels kiizdelemnek ezt az tját iátja.Már gondolati í nspirál iuk, Bergson is azé rt fordult szembe aspenceri evolucionizmussal, mert nem elé gí tetteki a meÍ ev ag_

nosztikus álláspont:" ,,a dolgok lé nyegé tnem é riiik el, sohaseis fogiuk elé rni, viszonylatok kozt mozgunk, az abszol.tit nem ami szakmánkb l val , álliunk meg a megismerhetetlen el tt.Trilságos g g után mé gis trilságos megalázkodás''. (Teremt |ej-I dé s.Fod.: Dienes Valé ria.Bp. I93o. l) Az impresszionizmusbels ktizdelmé t fejezi ki a látványok világáb l kitrjr Cé zannevallomása: ,,az impresszionizmusb l valami olyan szilárdat é s

álland t akartam kihozni, mint a mrizeumok mrivé szete''. S err lvall az egé sz t'ányzat sorsa: Cé zanle fanatikusan kiizd<itt, hogv

2r7



I

l

I

I

a dolgok lé nyegé tkihámozza, Gauguin távoli táiakon kereste azj utakat, Van Gogh pedig elméjé té sé letétáldozta kavarg lelke

mélyéb kirobban , megemé szt m vészetéé rt.A m vé szet nemgy<iny rrisé g t bbé, hanem kí nz keresé s é shiwallás s a vissza-tekint már rigy né z vissza az impresszionizmusra, mint valamicsodálatos, boldog, visszahozhatatlan álomra. Az rii ritketes kkiizdelme azonban é pprigy né lktil<izi a cé lbaé r é s timé t, milt azimpresszionizmus illÍ rzi ja. Az impresszionizmus akár lemondott

a lé nyeg megismeré sé t , akfu igazabbnak látta a saját m dsze-ré vel reprodukált val ságot _ az <iriik elé gedetlensé g tját já*a,mert formai megoldásokat haiszolt. S a posztimpresszionistakányzatok is az absztrahált forma ,,szegé nysé gé t iáltiák az é gtetobbé -kevé sbé zinté n s eszerint tobbé _kevé sbé é tsé gbeesetten.Szegé nysé ge . . zlalami t'ornai k ts sé gkivá|asztása. . . Csak azimpresszionizmus szabadulni akart vele a világné zett l, a poszt-impresszionizmus pedig meg akaria vele találni a világné zetet.,,(Fiilep Lajos: L m. Ars Una. ry4.I. é vf.3. sz.)

Abban az rck rohamozásban, amit mií vé szett<irté netnekne-

veziink, ez az kányzat termé szetesen szÍ iksé ges é s termékeny volt.Kí izdelmea konzetvatí v r<iksé g é sktirnyezet ellen, a natlraliz-mus fé lmegoldásának befeiezé sé é rt,kÍ izdelme cinmagával é rté ke-ket hozott felszí nre, utat nyitott a tovább tiirekv er knek - kor-feladatot szolgált. A feil dé shí veinek elé gedetlensé gé t f'ejezte ki,kiizdve a konzetvativizmus agresszí v ellenszenvé vel, s viselvesokszor az anarchista, kommunista jelz t. S a Szí nek é s é oek-bennemcsak a t rté nelmileg id szer áramlat el reviv ereje feledtetiveliink az impresszionista szemlé let ellentmondásait: itt telieseneggyé tud válni az í r egyé nisé gé vel,emberi é rzé seivel,sorsánakk riilmé nyei ktjztitt szorong világné zeté vel s a mindebb l szii_

letett regé nyanyaggal. Az impresszionizmus kciztis mederbe ve_zette az í r minden korábbi ttirekvé sé t.Agnoszticizmusa gondo_latot adott az indul é vek dezillrizi iának é saz emberi válságok_b l felfakad mé lykeserrisé gnek.M vé szim dszereinek egysé -ges renclszere lehet vé tette, hogy az az ujravágyás, mely a sze-cesszi tjain indult el, cé lratcir en megizmosodjé k, é ser s koré r-

239

zé ssel telí t dié k.Szenzualizmusa, lelki hatásokra é beté rzé keny_sége pedig a pszichol giai é rdekldé st, mely korábban oly sok_

szor rekedt meg a kí sé rletezé s zgalmáná|, a mrjvé szeté l vé r-keringé sé bekapcsolta. S mindenekel tt: találkozott az a szem-lé let,mellyel az impresszionizmus a világot, Kaffka pedig P r-telky Magda ttirté neté tmegkozelí thette. Hogy Kaffka hosztal-giája, é ruelmi k<itottsé ge é s té leté nek ny rtelensé ge nem tor-te ketté a regé lyt, abban nagy ré sze van az impresszionizmus-

nak, mely stí lust tudott adni az ellenté tek ktiziitt Í esziil í r in-dulatnak é s regé nyanyagnak. A látványra é piilmri, melyb lhiányzik az sszef.iggé sek eleve megfogalmazott é segyszer sí tettváza, lehet vé teszi, hogy tiikr z dié kbenne a ttirté nelem káo-szában té velyg lé lek - minden é rzelmé ve!,mé gha egymássalkriszk d k is azok, s csupán annyi t<irvé nyszerí í sé geteieznek ki,amennyit az intuí ci megk zelí thet. Pedig a Sf;í nek é sé z:ek-bennemcsak az í r lé lek té tova; kusza a kor is, é s talán maga ishajtja a kifeiezé sé velkiiszkijd ir t az impresszi k tijredé kes mo_

zaikjai felé . Mutatis mutandis: ha Ady Endre mí í vé szielszalral

dí t ja a szimbolizmus, akkot Kaffka Margité az impresszioniz-mus. S Kaffka nemcsak a látvány varázsát veszi át az impt'esz-szionizmust l, hanem annak bels kiizdelmé t s, amit az ví v dlelke mé g hevesebbé fokoz. Ez kiil niis vibrálást visz a regé ny-be, Íesz ltté eszi a hullámz ké pek, emlé kek nyugalmát. S ha azimpresszionizmus a kiils beavatkclzást l vta meg az Ltást, akkotez a kiizdelem a határt ielezte r kké , amelyen tirl már a pusztalátvánnyá szublimált val ság, testetlen hangulatok é s szé psé gekvilága kezd dik.

Az impresszionista szemlé let nem teliesen tudatos állásfoglaláseredmé nye.Megalkotásában nagyon jelent s ré szevan az í r sa-

iátos alkatának, melyet a gyermekkor é lmé nyeinekkiil<in s ha_tása s az é rzé kelé s zenzáci iának szenvedé lyes hajszolása jelle-mez. Kaffka lelki arculatán é lesenkiraizol dnak ezek a iellem-vonások. A Szí nek é sé oeka frissen é 1adatok t megé vel mu-tatia, milyen sok szállal kapcsol dik a gyermekkot viIágához.tr-r l vallanak az Átlot ások onelemz é snigazol szavai ,,mincl-

219



l

lr'

li-

nyájan csak ezt tudiuk igazán i l egé szé lettinkben,az . . . otthontanultat; s akik adhatnak valamit magukb l, ezt adiák legé rté ke_sebbtil''. S mennyire uralkodik ezen az arcon a tágra nyitott, fi-gyel tekintetl Visszaemlé kez kortársai, ha fel akatiák idé znialakját, mé ly, nyugtalan szemé r l í rnak.F st Milán Kaffka-portriián a kí nos é sagg d figyelem uralkodik. Tersánszky a pil_lanat hatását togzit í r ra emlé kezik,akinek ,,legkiiz nsé gesebbmozdulata volt, hogy retikiilié b l kikapia noteszé t' é sgyorsan be-

lefirkálja azon melegen fogant eszmé jé t''.Utols orvosa iegyeztefel, hogy halálthozil betegsé ge idejé n is álland an figyelt, é rdek-l dott a k riilotte lev k é lete iránt s friss benyomásai máris riiregé nyk rvonalait njzolták ki el tte. (Fí ist Milán z Emlé kezé sK. M.la. Nyugat, r9z8. II. 7rz., Tersánszky J. Jen : K. M.In:Nagy árnyakr l biryImasqn.BP. ry6z.i D. J' B.: K. M. utolsnapiai. VáIas6, tg49. ianuár.)

A temekmí í talán egy teliessé ggel mií be foglalt emberi é let.Az impresszionizmus a Szí nek é sé oek-benennek lé trei<itté t zol-gália, s ré sze van abban, hogy ez a szé p regé nykota magyatáz

té nyei né lkiil is igaz, é lvilágot tár elé nk.Az fu é saz kányzat bens kapcsolatait a kor modern magyarirodalmának t rekvé sei is er sí tetté k:Kaffka k rnyezete, a Nyu-gat k rc lelkesedé ssel h dolt az imptesszionista szemlé letnek.(Baránszky Lászl : Ax impress7ioni1mus irodalnunkban. Iroda-lomt rté net, r938. ro;-ri1.; U. . A magyar szé pry za t rté netes4emeloé nyekben. Bp. lg37. z69_z96.; R nay Gytirgy: A regé nyé saz é let.Bp. lgll. z67_zy.) A foly irat gazdag ké pz mí ivé -szeti rovata a rokon t rekvé stiidv z<ilte az impresszionista fes-té szet vállalkozásaiban, <irtimmel számolt be ,,a magyar impresz_szionisták é snaturalisták'' kiállí tásár l, s táié koztat t adott Gau-

guin mií vé szeté r . Amikor az indul mozgalom igyekszik meg.Í ogalmazni rii elké pzelé seit,gyakran találkozik az imptesszio-nista tijrekvé sekkel. Láttuk: amikor Szini Gyula a ,,mese alko_nyár l" fu, a té gebbí korok cselekmé nyre é pí tettelbeszé lé sé neksziiksé ges átalakulására figyel fel. Babits Mihály a szenzualizmusi h dí tásair l számol be, s olyan gondolatokhoz iut, amelyek

24r

az impresszionizmus szemlé leté hezvezetik az fu t. ,,A világ. . .

nem holmi Ding an sicb, hanem k zvetlen é rzeteink - iria S4a-gokr l, illatokr I cí m esszé jé ben._ Aki a világot (vagyis min_den é rzetet, mé ga Í á|dalmat is, fáradatlanul) szereti é sakarja é s

é lvezni tudja (a mií vé szi ogé konyság ember): annak a vá|tozástkell szeretnie: a villág maga, maga az é rzet nem egyé b, mint vál-tozás". (Nyugat, r9o9. I. 24o_2rl.) Ady ktilt i nyelvé ben azokataz elemeket csodáliák, amelyekben az impresszionista formanyelv

pé ldáit seitik' Ignotus hí res cikké t _ A fekete 7ongorá.-t _ is azimpresszionista irodalomszemlé let batia át. Laczk Gé za pedig_ Ady ktilt i nyelvé r l kva _ mát f ké ppena ,,vizionárius'' kcil-t stí lusnyomaira kí váncsi: ,,Ő els sorban vizionárius k<ilt ;

néha rigy é tziaz ember, hogy nincs más é rzé ke,csak nagy, brisszemei, álland an befelé fordulva stité t_világos rii lelki táiakra.Ha gondol, ha é tez, ha seit - mindé g csak lát . . ' é tzé st,gondo_latot, seité st ké pre fordí t,amelyek kiválasztását saiátos k lt ival ja vé gzi lelké nek emlé kké peib .'' (Nyagat, ryo9. I. 769-586.) Az ismeretlen terÍ iletek felfedez inek lendiileté vel kovetik

az í lj rány mozgását,: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Ke-ménySimon k lté szete, Szini Gyula, Szé pErn , Szomory Dezs ,

a Í iata| Babits é smindenekel tt Krtidy Gyula pr záia mutatiafriss, er telies é s termé kenyí thatását.

A Nyugat í r nak impresszionizmusát a társadalmi |ázadástáplálta. Az ir'ányzat hatása azonban oly er s volt, hogy be tu_dott szivárogni a konzervatí v világné zetí i í t csoportok é segyé _nisé gekmunkáiba is. Figyelemre mé lt, hogy a katolikus tletis cikket kijz I az ,,impresszionista kultí rrár l'' (SztrekoniczkyKároly) s kiad ja vállalkozik Kosztolányi fordí tásktiteté nek (Mo-dern kiilf ld.i k lt k antot giája) gondozásáta, amely gazdagon

é s szeretettel mutatja be a világktilté szet impresszionista egyéni_sé geit. Tormay Ceci| pr záját _ kí il<intisen A ré gi' báz-at - nem-csak a neokonzervativizmus iellemzi, hanem az impresszionistastí lus s. Mindezek m g tt termé szetesen okok sz<ivevé nye lehet.Az impresszionista szemlé let lázadásának artisztikus cé lzata, sgondolati tartalma é pp,igyegyengethette az utat a konzervatí v

24r



igé nym vé szetek felé ,mint az ellentábor bels reformvágya'

De jele mindez annak is, hogy az impresszionizmus olyasminek

adott mrivé szi megnyilatkozási lehet sé get, amit joggal nevezhe-

tiink a százade| világé rzé sé nek.

KoMPozÍoÓ É sEMLÉ KEZÉ S

Az impresszionizmus a Szí neké sé tlek makro- é smikrostruktí r_

$át egyatánt áthatia. A prekoncepci kt l idegenked í r sziik-

sé gké ppenszembefordul a ,,klasszikus'' kompozici va1':- gy é r-

zi, hogy létí inkmé rhetetlentil gazdagabb, mint amilyennek a ,,lo-

gikus'', lépésr lé pésrehalad , cé lrat<iráb zolás mutatia, hi_

szen ez folytonosan kiválaszt, szegé nyí t,tendszetez,kitagadja az

embert viszonyainak bonyolult sziivevé nyé b , s nem veszi tudo-

másul a folytonosan belé nk árad , benniink hullámz világot'

Kaffka - láthat an - nemcsak é rezte, fel is ismerte ezt a regé ny_

í r dilemmát. Az ÁIlornások h sn ie í gy tekint vissza é letére:

,,Tgefl, szé paz é letelsuhant fele, a m lt, ha az embet í gyné zi,messzir l, magasabb helyr l már é segykedv szí wel'Az elin-

dulások, ké szÍ ildé sek, amikor progÍ amot csinált az' ember ma'

gának egy-egy állomáson: >Így lesz; most ez k<ivetkezikl" '<, de

ezzeI tarka volt legalább az é |etlPers4e, ba most í gyut lag pr -

b tiln k me gkonstr uálni, o é Ietleneib e t ero et, t ro é nys7er sé get ké p'yelni' . , .! S egys7erre ne?fl látszott oly rlilágosnak, egy't'sonal nak,

vé gig sikeresnek, mint pár perccel ezel tt." (Kiemelé s: B' Gy')Kaffka dilemmáia az egé sz modeÍ n pr záé , s forrása azid prob'

lé mája. Mennyit té pel dik a titokzatos ,,id n''! ,,Kis, ré gi, pipes,

magas sarkri cip im,szalagos bé bekalapom, fí izm, tiinikes, els

nagylány-ruhám; - Istenem, - hova lesznek a régi ruhák tongyai,

volt é niink tevé s-vevé se,elszálÍ t, id ktizi napok, jeltelen rák

nyomat Milyen j volna mindent visszakeresni; ifií rságunk tarka

perceit, seavaink dal|amát, ruhánk, haiunk tégisziaé ts az akko_

ri napsugáré rt, mely sz kdelt é s fé nyeskedett rajtunkt É sminden

veliink t rté ntnek elfeledett, nem is tudott okait, melyek ott rei-

242

t znek bizton e kiveszett vagy begub zott napok sztirkc mélyé n,a lelkiink titkos red je miigtitt.'' Tehetetlennek é tzimagát a foly-tonos változás átamában: ,,mát az é letben elváltozunk, nemcsakahalálban _ é sé n nem felelhetek ma annak a valakinek a tettei-r l, akit hrisz esztend vel ezel tt az é nnevemen hí vtak''. A kiiz_dé svágyat é sa kudarcot egyszeffe é liát: ,,É n eljessé getakatok,é saz nincs az id telé sé benaz <jrtjkké bliiget , elmos , riiulé szavat vá|tozásban.'' Egybefogni valahogy ezt a toppant Baz-

dagságot, csonkí tás né lktilmí í be oglalni a folyton riiraterm ,

mriltiában, jelené ben, lehet sé gé benegyszerre é l val ságot:

,,Tarka é s terhes é let,szí ntiltigrakott kosár! E'gy szé ppiros bár-ka, mely a szigetek aranygyiimtilcsé t viszi a ké khabokon át. . .

É s itkos ré tegek, fé lelmes mé lyek,violás, holdas é jszakai je-

lek!.. . oly szé diiletesgazdagság minden, a gyermekkor, a mÍ rlt,az álmok, emlé keké s-mesé k; rott ezettatka sz nyegek. .. denem, nem azt, akala mostl Egybet'ogni, ss1,e... valahogylAmié rt volt, ahová tijrt ez a Í áj n dtága|átos minden, amit egyii-vé vert benne . . ." Í gy iut el az emlé kezé shez,mely lehet vé te-

szi a ré tegekben ni3tt id megk zelíté sé t, zabaddá teszi asszo-ciáci it, melyek már ki-kit rve a cselekmé ny rabságáb l, egyikré tegb l a másikba vezetnek. S í gya regé nyszerkeszté s elve rnárnem a mese' nem is a jellem kifeité sevalamilyen akci ban, ha_

nem az emlé kezé shullámzása. Az fu illrizi nak é tzia val ságtárgyias é rtékelé sét, arr l igyekszik beszámolni, miké nthelyez-kednek el az esemé nyek az tudatában. Í gvé lmé nyekkertilhet-nek egymás mellé é vtizedeket átugoirr", , " pillanatnyi tudat-tartalom m g tt tarka kronol giai sorrendben sorakoznak Í el aleé ltm lt é l elemei.

Az id problé máiának áté r'zé sé velKaffka korának egyik leg-

izgat bb gondolatához kapcsol dott. F ké ppen ez indí totta kí sé r-letekre a nyugat nagy regé nyÍ orcadalmárait is, s ennek elemzésetette a korszak nagy iisztiinz ié véBergson Í ilozÍ iáiát. Bergsonvolt az, aki az id krizvetlen, bels tapasztaIásig mé lyí tetté s é -lektani terminusokba iiltoztetett élményétmegielení tette a filo-z Í iatixté neté ben; ki nemcsak azt ismeri el, hogy folyton válto-'

24'



r

ir

.i

zunk, hanem felfedi ennek a változásnak egé sz Í ,iloz Íiai rend-s2ereket felbolygat taftalmát is. Gondolataiban riira é sűira az

impresszionista í r té pel dé seire ismeriink: ,,nincs é rzé s,elké p-ze!é s; akarás, mely ne m dosulna minden pillanatban; ha vaÍ a-

melyik lelkiállapot nem változné k t bbé , tartama nem folytat d_

né ktiibbé . lrirasztalan marud a tfugy ugyanaz, hasztalan né zem

ugyanarr l az oldakol, Lrgyanazon szog alatt, ugyanazon megvi-

lágí tásban: mostani látásom mé gis ktil nbazik a kcizvetleniil meg-

eL z t l, ha másé rt nem, pusztán azé tt,meÍ t egy pillanattal cire-gedtem. att az emlé kezetem,mely a mriltb l valamit folyton a

ielenbe tol' Lelkiállapotom, amint az id ritján el rehalad, foly-tonosan duzzad a magával vonszolt tartalomt l: azt mondhat_nám, h labdát csinál maga-magáboI". Az duré e-jea mriland _

ság é saz r kké val ság ellenté té t gyekszik feloldani, akárcsakaz impresszionizmus látványa. ,,A tattam a mriltnak folytonos ha_

ladása, me|y gia a ielent, é sduzzad, amint el remozog. Ha a

m lt sziinteleniil n , akkor határtalanul meg is marad. Az em-lé kezet. . . nem arca val ké pessé g,hogy az emlé keket fi kban

osztályozza, vagy tistára iegyezze, Nincsen se lista, se fi k, mé gtulaidonké ppen ké pessé gsí ncs, mert a ké pessé gsziinetekkel m í í -kridik akkor, amikor tud, vagy amikor akar, a mriltnak. mriltrahaImozása ellenben sziinteleniil t rténik . . . Mindez, amit els

gyermekkorunk ta é rezttink, gondoltunk, akartunk, mind ottvan, é sÍ .esziti az eszmé letkapuiát, mely nem akarja bebocsáta-ni.'' S amint az í mpresszionista a pfekoflcepci t az a|kotásban,gy elemzi a ,,gé pszerií sé get'' s ,,cé lszerií sé get''a gondolko-

dásban. Egyik iegyzeté ben pedig k zvetleniil is utal gondolatá-nak mií vé szetivonatkozására: ,,Szé pk nyvé ben, La gé niedans

t'art Sé ailles,azt a kett s állí tást fejti ki, hogy a mií vé szetfoly-tatia a természetet, s hogy az é let teremté s. Szí vesen elfogadn ka második formulát: de vaion teremté sen, mint a szerz , elemeksxinté1isé tkell-e é rteniink?Ahol el re megvannak az elemek, abel liik leend szinté zis már virtuálisan adva van, mert csak

azoknak egyik lehet elrendezé se. Bzt az elrendezé st egy ember-

ftjltjtti é rtelemel re megláthatta volna a k r'iliitte lev t<ibbi te_

2'41

hetsé gek k<jz<jtt. EzzeÍ szemben mi rigy vé litik,hogy az é let tar-tományában az elemnek nincs kiil<in is val ságos é Iete.E;zek azelme sokszerí í ké peiegy oszthatatlan folyarnatt l, Ezé rtvan ahaladásban, gyokeres esetlegessé g, az el z nek é s ktivetkez neksszemé rhetetlensé ge, sz val tartamosság.'' (I. m. 8., to., 7z,)

Bergson irodalmi hatása Eur pában _ az els világháborri el tt_ minden más gondolkod é nál' talán mé g Nietzsché é né l s er -

sebb volt. A kor sok í r ja szinte Í elszabadit jának é rezte,aki et' t

ad a spenceri agnoszticizmus csiiggedéseivel szemben, aki segítkit rni a determinizmus é sa gé piessé g abságáb l. Vonzotta keta m dszet, mellyel a val ság titkait igyekezett megkozelí teni: azé let mozgását k<ivet ijszt ntik maradvályainak otz je, az intuÍ-ci . Hatását olyan fu' egyé nisé gek elezté k é sk zvetí tetté k,mintProust, akinek é let_é sm vé szetelmé lete ele van bergsoni nyo.mokkal. A század eleji magyar' ,,modefnek'' hamar felfigyeltekeffe a míívészzámár'a oly vonz ti\oz Í iai t rekvé sre. Babitsr9ro-ben nagy tanulmányban ismerteti f gondolatait a Nyugathasábiain ; a Huszadik Század r 9 t r -ben az intuí ci s elmé letkrití _

kájával foglalkozik; s a nagybányai iskola elmé leti igé nyí j,vezetis sztonz ik kozott taftiák számon. A ktjvetkez é vekben pedigmár' magyat nyelven is hozzáfé rhet k mí í vei: gIz-ben a Ma-dern K nyr:tár Í ijzetei k z tt - Fogarasí Bé laÍ o itásában - elsnagy miive jelenik meg' I9I3-ban pedig aVilág-k nyotár A ne-oeté sr l c ímí í nyvé tadia ki.

Bizonyáta é rvé nyestehát a magy szellemi é letre is GyergyaiAlbertnek az a megál|apí tása, hogy Bergson eszmé ía század elsé vtizedeiben ,,a leveg ben voltak1'. (A mai |rancia regé ny.Bp.ryr7) Í cy Kaffka Margit is gyaní rtlanul ,,bergsonizál dhatott",akár Bergson ismerete né lkiil is.

Pedignyilván ismerte legalább

Babits j l tájé koztat cikké t, s val szí n , hogy ftanciaorczé Lgi luta-

zása alkalmával is gazdagodhatott bergsoni é lmé nye.Té ny, hogyaz ÁIlomtÍ sok-ban a diYatnagyságok k zott emlegeti.

Kaffka mriveiben aligha taláLjuk meg kifejletten ezeket a gon-dolatokat, s t loznánk, ha Prorrst é sVirginia WoolÍ ' magyat tár-sát'mutatnánk meg benne. Az a tfusadalmi val ság, mely mií vé -

241



I

szeté nek talaia volt, mindvé gig a társadalmi szolgálathoz kiitiitte,é s ra é s rijra áté lette ve|e az impresszionizmus dilemmáját.Impresszionizmusa é semlé kez magatartása azonban az jit6kfelé mutat. A szervesen fejl d í r pálya é sa minden m vé szitetté é rtbels harcot ví v é lek utott el é letmvé bena.láwányokvilágáig, s maradt mindvé gig fiildk zelben

Ez a kett ssé g é sbels kiizdelem a Szí neké s é oek kompozí -ciijának minden elemé ben ielen van. E;zt a regé nyt- stí lusa

mellett - f ké ppen szerkezeti felé pí té seeszi szuveré n jelensé ggéa mií faj magyar^ ttjrté neté ben.A világos kronol giai tagolás, aracionális aláé pí té s sbetet zé saligha találhat meg benne. Nemiellemzi a koncentráci sem, amely minden ré szletetegy f iránvelé terel. Az egé szm apr megfigyelé sek rendkí viili t<imegé b lvan <isszerakva. Amint M ricz Zsigmond í ria: ',Kaffka Margita bibliai olaios r-nécsest vette kezé be, amely oriikké é g,mefi az<ir kké teli kors b l táp|álja. Ennek a mé csnelc a fényénélé gig-me1y az'é leten. A fé ny kisdederei , de val di fé ny,s megvilá-gitia a k<irt, ahol elhalad vele . . . Ha Kaffka Margit fé rfi volna,

els termé szetes gondolata az lett volna, hogy ezt a fé nyt fel-akassza valahová, magasta, hogy bevilágí tsa azt a tertiletet, ame-lyen neki el kell vé gezniea dolgát... Az az eqy a fontos, hogya karakterisztikum Í é r Í iu ra az, hogy valami magasabb szem-pontb l akaria megvilágí tani az é Ietet,é seleié t l vé gig bizonyostávlatokat ad, s egymáshoz val atányaiban haitia beállitani azembereket s dolgokat.'' Ez a komponálási m d, amely látsz lagdekomponált állapotban hagyia a m vet, nagyon k nnyen az eset-

teges ábtázoláshoz vezetheti a2 fu t'. A darabokra hullt val ság,

az obiektí v arányokt l ftiggetlened epiz dok é ppen' azt fedhetikel az, it ,el l, aminek felismerese a hitetes áb zoLás felté tele: amé lyebb cisszefí iggé seket. M ricz látja, hogy Kaffka elkerí iltee7t a \eszé lyt; ,,Senkiné 1'sem é teztem iobban _ itia _ az é letigazságát a regé nyalakokon át; mint Kaffka Margitnál.'' Mi adiameg tehát' a biztonságát?

Kaffkára regé nyeiben is a lí rizmus a jellemz . Minden meg-

kot ttsé gt l é ssablont l szabadulni igyekszik. Í rásai nem a le-

?46

higgadt indulatok perceiben sziilettek, maga csak látszatraegyensrí lyos, ahogyan a világ folyását rté z|sz ret|entil kiinywégy lt tanriságté tel minden'alkotása. Paradoxonnak látszik, mé gis,:

a kifeiezé snekez.a lí rai ké nyszeie vitte a, regé ny mrlfaiához is.Bizoiyáta az voÍ :cotta,hogy a regé ny né lkiilzi a leginkább atechnikai boszorkánykodást, s ezé fta legnyí tottabbal áll az oL-

vas el tt. S Kaffka regé nyé benezt a tí rláÍ adszintesé get mé gÍ okozza, kiilriniis fesziiltsé ggel telí tia szemé rmes, leplez szándé k.

Kaffka elmé letileg is vallia ezt a rcgé nyí r mií vé szetet.Egyikkritikájában atra biztatia az fu t, hogy markolion bele s7,abad

ké zzel az é let elevenjé be, s igyekezzé k iinmagát zavartalanul meg-találni. De elmé leti iellegií megnyilatkozása bizonyitja azt is,hogy tudia, hol fenyeget a felszí nessé g veszé lye. ,,Az ezermoti-vumri é letet_ í ria Lengyel Laurár l _ a m vé szetbatárba Í ogla-l an kevé s motí vumfa vezetheti, stilizá|hatja; de . . . megragadniegy szálat azé tt, meft' legfeliil van' mert miatta kevé sbé kell meg_

bolygatni a lelkek é letsziivevé ny;é t, agy lehántani a diszkré tkedlepelt tlnmagunk, csak seitetni akart é lmé nyeínk ssebeink fel l:

- igen, ez rcjtezé snekelé g j lehet, ké nyelmes neme, tiszteletremé lt meghat ; de í rásmrivé szet cí m alatt felszí nes, langyos, egy-hangri, korlátolt, sz k<is é s szegé ny.'' (Nyugat, r9rr. I. 8o3.)

E gondolatok fedezete nemcsak a kritikus eszmé nye,hanemaz í ii gyakortata is. Kaffka lfuai átadása sohasem parttalan: m _

vé nek ré szletei mií vé szilegsohasem eset|egesek, mindig é tezzikbenniik azt az intenzitást, amelyet az eií í triiké sutánuk illeszkedemlé kké pekkiilcsiinhatásai váltanak ki. Már láttuk, hogy a szi'nyé ri tí izvé sz elenete milyen hatalmas távlatot ad P rtelky Mag.da egyé ni kudarcainak. De é ppilyenegymásba sugárz er t tá-lálunk els házasságának ttlredezetten Í elidé zett eleneteiben.A: ré vbe iutás Í eiezete igy zárul: .Másnap eli tt Vodics.ka Jengálában, feketé ben, é smegké rte.:. . a kezem.:A v legé nyem voltaz elsí 5 Í é t Í i , ki szertartásosan, gyiingé den, komolyan mé $cs :kolta az é n eányos, g gos szájamát.'' A k vetkez Í ejezetpedigekké ppen nyí lik: ,,- Magdi, szÍ vecském,hát megint nem kapokrá semmi pillé t!- Jaj, istenem, Jen , már most meg a pille! Hát

247



i



r[i

I

gokban _ iilttizetek szí né ben; llatokban, apr ságokban, szavak-ban é smozdulatokban - folytonos megiií neplé sereggeleknek,deleknek, alkonyatoknak - a világ minden világí tásának é ssz k-.markri szé pségeinek!É s,mindeztvalaml tudatos márnorban,' 't -ké letesen, soha, nem hibáz n! - De kibí rhatná-e eat' az em.ber . . .? Nem vagyok eszel s, hogy ne tudiam, hova yezetne - . .

Hisz elmertilne 'minden kieitett sz , melyre átnya|atok, é rzé seké s ielent sé gek lyen kristálytilmege rak dné k lé nyiinksrir ié b .l'

S ez a szándé kosan é bren tartott tudat nemcsak a pillanat inten-zí vmegfigyelé sé tszolgá'lja: utat tiir a ,;mámofban'' a gondolatnak, az akaratnak is. Ezé rté tezzik oly er snek a Szí nek é s é oekszinte

.láthatatlanszerk ezeté t.

IMPREsszIoNIzMUs É sDoKUMENTÁRIZMpS

A S7ínek é sé aek impresszionista anyagához termé szetesen illesz-kedik a benrre felhalmozott nagy mennyisé gií dokumentum. Kaff-ka

maga irja meg né leuajzában, hogy regé nyeté máját az ;,el t-te járt okoknak'l é s ,,nehé z, vé res csatáj bonyodalmaknak'' kii-sz nheti. (trdekes Úsag Dekanzeronja. z. k. é .n.) Családia t<ir_

té neté nek ázlatas ismerete is bizonyossá teszi, hogy P rtelkyMagda arcké pé hezanyiát, Uray Margitat választotta modelltil,Vodicska Jen ben korán elhalt apja, a haj'dani tiszti f í igyészem_l éké tkelti é letre,Horváth Dé nestpedig mostohaapja, AlmásiIgnác után mintázta meg. ,,Hiteles'' té nyek i,gazoIják a P rtelkycsalád korábbi ttirté neté nekdokum.entumiellegé t is az IJnycsalád val ban ké tágra szakadt, s a ,,felzii1liitt'' nemzetsé gvdl -ban az abszolutizmus ideié n szetzé í t:bár ságot. É t szemé lyhri-

z dik me$ Jolsvay alispán'Í elesé gé nek,,bát .P gtelky Melanie,nak az,alakia m g<itt:' bár Újfaluss,yné Uray Lé ona, a század=vé gNagykárolyának egyik hí res társasági n alakja. ,,Igaz t r-té netck'i inspirálták a regé ny nagy ieleneteit' A tr ntir k s párlátogatása Nagykároly ktonikáiában:is szerepel. Í gy emlékezikmeg r la a megye trirté netí r a: ,,18:84. okt ber'Io-é n a tron rti"

zra

k s pár - Rezs é sStefánia - meglátogatta gt f' Károlyi Istvántnagykárolyi kasté lyában... A vendé geket a f ispán Í idvciziilte,Ú;falussy Sándorné pedig r zsábrí l é s bolyáb l font csokrot nyÍ ri-

tott át a f hercegasszonynak. A. bevonulás után villásreggeli volta mgykárolyi kasté lyban,'mely után megkezd diitt a hajt vadá-szat. . . A vadászat után a vadásztársaság nagy ebé dre gyí í l ttissze a Károlyi kasté lyban,melyre sok megyei rir is hivatalosvolt ' . . Az ebé d után a kivilágí tott városon át vonult ki a ven-

dé gpát az áIlomásra.'' A nagykárolyi trizvé sz pedig már az í rtudatos emlé keiben is é lhetett: r8B7-ben pusztí totta vé gig, di.i.hring szé lviharban, a várost. ,,Tiz-h sz házta is repiilt egyszerrea gyt|t per|e. Ké tkil mé ter hosszriságban szelte át a rombolláng Nagykárolyt. Roppant sok ember vált hailé ktalanná" _ je-

1yefre fel a kr nikás. (V .: A Nagykároly é soid,é kehí reiben,valamint a dr. Borovszky Samu szerkesztette Magyarors7ág aát-megyé i é soárosai sofozatban Szatmár oármegye - é .n. - c. k -

tet leí rásaiban, a r72. lapon.)De a dokumentumok nemcsak a regé nyvázának felé píté sében

segí tikaz fu t: ellesett val ságdarabkákkal zsrifolt a ré szletekmikrokozmosza is. Hiteles emlé kekb l bontakozik ki a k rnyezet-njzz P ttelky Magda borzongat , gyermekkori emlé kea yát-

megyeházi b rt niik fosté lyos ablakak | tapinthat an idé ziÍ ela megyeháza régi té szé t,a haidani zfudát. A h s k m g tt lát-hat é 1alakokat az í r ké ptelencsupán modellké nt szemlé lni:álland an kísé rtié letiik dokumentuma. A messzir l iiitt haidanizené sz, a kedvesen tátsalg , bohé mes Horváth Dé nesé leténeké s ellemé nek f vonásai olyan hrien idé zik fel Almásí lgnác alak'iát' hogy az azonosság kitetszik abb l a szí í kszavnekrol gb l

is, mellyel a helyi laP tisztelte meg halálakor a vármegye tiszti

alí gyé szé t',,J szíwel párosrilt, kellemes társasági tulajdonságaifolytán é vtizedek ta rokonszenves alakja volt városunk:é s vár-megyé nké letének . . l8++-ben sziiletett Debrecenben. A iogipályál kívÍil eneakadé miát is vé gzett,s mint kitií n koncert-hegedí í ssok kellemes tát szeruett a kiiztjnsé gnek is. Városunk.ban a 7o-es é vek elejé n telepedett le mint torvé nyszé kia|jegyz ,

z:r



i

maid a bí r sági szolgálatt l elválván, Nagykárolyban iigyvé diirodát nyitott. Eze| tt tiz é vvel Szatmár vármegye tiszti aliigyé -szi állásáta választatott meg.r' Dokumentumra :bukkanhatunk aregé ny kisebb fordulataiban is. 'P rtelky Magda akkor is a mií so-dik házasságát é lUray Margit é letritját pé ldázza, amikor - triliir m<ik<jn é skí nl dásokon - Rozverics káptán katolikus n moz-galmába sodr dik. Erre utalnak a helyi lap hí rei: ,,A n egyletmulatságán ré sztvett. . . Almássy Ignácné ."

',A

katholikus le-

gé nyegyesiilet bálján. . . a bálanya'társaságában ott láttuk. ..Almássy Ignácné t.'' S mennyire jeLlemz , hogy a f városba fel-h z d dzsentrik az k lak nemcsak társadalomttirté neti felis_meré seit Í ejezik ki a regé nyvé ge felé ,hanem szemé lyes tapasz-talatait is: a század elejé nmár Budapesten é lKaffka fé l rokon-sága, s nagyanyja, a Szí nek é s é aek Zimán Kl:á ja, a MriveltN k otthonának gondnoka.

A Szí nek é sé aek-nek ez a gazdag dokumentumré tege nem_csak a mií nyersanyagának fel_felbukkanását jelzi az k a|ka-tát is iellemzi. E;zt az fu t nem az,,e1 tanulmány" vezette el az

é l pé ldákhoz, hanem a ,,megfoghat " té nyek,val ságdarabokigé zete. Az impresszionista lé lek mutatja itt meg magát _ t$oldalár l. A dokumentumokban é pprigy a ré szletek vonzzák,mint a benyomásokban. Szinte hozzátapad a val ságdarabok-hoz, s alakí tás né lkí ilviszi mií vé beket, hiszen hiányzik bel leaz eleve elrendez szándé k, mely az el re tudott sszefiiggé sekÍ .onalát kovetné . S a dokumentumok - látványainak is rokonai:az emlé kezetben raktároz dtak el, magukba szivták a beÍogadlé lek eveg jét,s az emlé kezé shullámain kertiltek a mri felszí né -re. Kaffka torté nelmi folyamatokat magába srjrí t é lmé nyvilágá-nak é s gazságkeres szenvedé lyé nekkoszonhet , hogy regé nye

dokumentumai nern a naturalista ké telyt, hanem ttiredezettsé giik-ben í saz osszefí iggé sek megjelení té sé tszolgáliák. F;t t é s tartástvisznek az imptesszionista pf za laza sz veté be, s lehet vé e_szik, hogy az k toppant ismeretanyaga a let n világt ! a stí lusmegtoré se né lktilegyesrilj n a rcgé ty lí rájával.

2r2

Itl

NYELV É sÉ LMÉ NY

Ha ez a látványok é smegsejtett igazságok k zijtt é l a vaI ság,

titka el tt hitetleniil áll é smé gis tudni vágy lé lek a m rl id -

vel ktizdve esetlegessé gek láncolatának |átia az embet é letét,csak a pillanatok vill dzásait tudia felfogni, akkoÍ a kifeiezé sminden ereié velrcgzí tenieke|| az impresszi k miné l teliesebbtartalmát. Kiizdelme a kifejezé sé Í tehát ktilon s stí lusgondot

sziil, hiszen a sz az egyetlen eszkoze, lehet sége a val ság meg-h dí tására é s megtartás áta, az id legy zésé rc'Bzé r"tar ották márkortársai Kaffka tehetsé gé t eljesen vizuálisnak. Nemcsak a sze-mé vel, hanem minden p rusával lát - mondolták _, s ezt a hatal-mas benyomást meget mind ki akarja Í eiezni. A Szí nek é s é oek etekintetben is a legé rettebb munkáia: - Schtipflin szavaival é lve-itt nem csupán a mindent kifeiezni szándé kot árulia e|, hanema mindent kifeiezni tudást is. (Az impresszionista stí lusr l é s

Kaffka Margit impresszionizmusár l sz l áttekinté semben akijvetkez tanulmányokat használtam fel: Pelyvás-Ferenczik Ist-

ván Amagyar

irodalmi irrlpress4ioni7nus é sKr dy Gyula, Deb-fecen. Ig42.; Szab Zoltánl. Kis magyar stí Iust rté neÍ .Bukarest,r97o.; Herczeg Gyula: A ruodern ?na7yar pr ry stí lusforrnái'ry1 5 ; T anulnányo k a't7agy a7 impr es s7io ni7mus st í lusár L Szerk. l

Szab Zoltán, Bukarest. 1976.)

,,A legnagyobb emberi ajándé k a sz , a sz !" * s hait fel aSzí nek é sé z:ek mindenen t ljutott h sn ie. S hányszor állí t megbenniinket ez a sz tisztelet Kaffka kásaibanl A Mária é oei lány-internátusa a sz rnárnorában é I.A h sn , Laszlovszky Má apedig már szinte mitikus erei nek látja az emberi sz tl. ,,né haolyan iiedelmesen megn egy-e1y sz ielent ségebennem; rituá-

lis é rté kií esz. A sz t am gy is fontosabbnak é tzem é n a tett-né l pé ldául.''

A felfokozott kifejezé svágy, sz tisztelet é ssz ra utaltság fop-pant terheket nk a nyelv eszk zeire; A felgyiilemlett benyomás-tiimeg nem tud felszí nre iutni a gondolati asszociáci k rí tján,nem fé rel a logikai szerkezefie é pí tettmondatban, s igy a jeL-

253



i

l,

i

l

i

i

z k, hasonlatok, ké pek lehet sé geitfeszegeti. Innen ered mát aza sz halmoz szenvedé ly is, amely annyifa megktiliinb ztethet -vé teszi a S7Í nek é s é oekstí lusát. Mintha elrí zhetetlen ké telykinozná az fu t - sikertil-e sz ba Í oglalsi buriánz látványait é semlé keit - s rijra é s jra k riiljárná, megtámogatná mondataimagvátt,,Hárman futkostunk, uralkodtunk, oesxeked't nk, baa-c ro4tunk ott ké t tjcsé nmel . . . Milyen j oolna minde7t oi.ssza-keresni, ifi ságunk tarka percei't, szarsaink d,allamát, rub nk,

bajunk ré gi s1í nét,s a4 akkori napsugáré t, mely s7t)kdelt é sfé -nyesked.e'tt rajtunk . . . É deselgyengtjltsé g, bels oktatan sí rbat-nátnság fogott eI, é s resx,keteg kí ancsiság. . . Végeoolna; eptsiirgette, csodáIko7ta, tudakolta a nagyanyám id.egenked , hall-gatag, majdnern ellensé ges oiselete a7 ta. Valami ijnz , indula-tos, béké tlene<leg uolt most a családban, olyan robbanás el ui,|es4)It csend,. , . Szilai é ser s7akos ooltam soks4or, nagy |enn-s7 oal csak a6é tt is nulat s . . . Ké nys7erí tett oalani, bogy libe-gé st, szenoedé Iyt, siet s t laÍ stoigyek a munktiba. , , Sx,erettemaolna siirgetni, tolni, iiszt ké lni el re ext a7 embert . . . Nagyonigaxán elerrlernben ooltam ilyenkor, sok ember

k 7t,s4emek

eltt,

cseleka n é s s4erepl n, ragyogoa, tis1telett l é s rigysé gt l k r-nyezetten.. . Akkor ss4ecsapott |eletten az é letroncsokba da-rabolt, ss4enyomoritott, ti)oemr l srykí tott, világban oal be-Iyernb l kirno7dí tott, nzessze dobott, kib 1ta talpam at t a | I-det, t'ejem tel I a fedelet . . . É reptem, bogy els7tÍnást, ké tsé gbe-esett er t' 'rn ltat, é lrné nyt,pattantí sig fesziilt percek 7ajlá-s t ki lebet tijretni, |els7abadí tani egy ilyen tombol n gyors mo7dulattal . . . Annyi robajos, nagy oálto7, s, els4 nás, nekiké s7iilé s,oiss7arettené s, té aelygbi7onytalanstÍ g at n most csendes, egy-s4erí i t'alusi napok é saalami' olyan b b tlan, termé s4etes é sk -

z nbcjs j akarat krjr ltem . . . Kí nxott, elbé ní tott,neg7y t rt as4ánalornrnal aegyes utálat iránta, .. A betoenbetedik na7yany-juk né4ése, s7é dí'tése,olelé s e, tiltás a, nagakelleté s e, kegyetlensé -ge, nind-mind benne oiltánli'k abban a ké tbos7orkánytilk r-ben..."

Mé g Íe l t í ín b az imptesszionista hatás a jelz balmozásban, a

2'.t 4

l1

nominális stí lus kiiveté sé ben.Á Szinek é s é oek-ben alíg találunkmagányos jelz t. Az í r mintha szuggerálni akatná olvas iát, iel-z k sokaságával tereli figyelmé t egyetlen itányba. Mondatai sok-szor csupán ebben a szí nt,hangulatot hordoz torl dásban é l-nek, szinte csak a vázszercpet hagyva a tárgyi, fogalmi szavak-nak: s7 rny , |é Ielmes,bornályl folyos ; béké Itet, banyag,nembá.norn nozdulat; i7gatott, beoes, baragos suttogtis; furcsa,becé z , ru kás, kedoesked oagy gondoskod bizalrnas á.rnyalat

k sz né s;er s, mag t fels7í nen tart , tekinté Iyes, s7é pÍ amilia;s4é p, er s, Iesett é s rigyelt, iitokban gáncsolt s7abadosság; tét-

Ien, álmatag, szaoakba neth. kttbet gondolat; b lcs, kedz;es bé 'ké nbagy .lendszer; g g s, pa7arl , bí res f td'es r; darbé zol ,tudatlan, duroa fé r|i; babos, sokcsi.pké s ké kselyem ruba; ké ny's7erí t , kitart , heoes asszonyi tekintet; dr ga, csacsi, megbatotté sgyetlen szapak; fé Ielmes, zláIságos, er .r4akos fordulat; n 'dos, slolid, diplornatás, tart zkod é skorlátoz é letmd; |rissarc , tisxta, sx, ke etnber, eteaen szái é sfebé r fog ; |urcsa, t ls4inte, s7í né s4telen,olyan rnindegyember; csendes, duru7sol ,

té li' esté k;t'esuesked ,

bizalmatlan; bí irls bangulat;z zmartjsoagy ktid s, nedr'ses bideg alkonyatok, borong is, korai dé lután;

ké telyes, g g s, ellenttí Il é szaklatott gondolatok; s6igor , dacoslernond , s1,er;elrnes tilalorn; ezerszeres fé nyek,rí ng táncos d.r-

nyé &ok. 7 inatás gallyak mesebeli ragyogása; |elbangolt, Itik'tet , eks4tti7isos rtik; nagyorr csi'Ilagos, jánosbogaras, riilten

f iltatos é sneleg este; ré gi, d,eges, rorna?rtikás, bea letes fé 'nyek; t)ss7erántott ajk , komoly, lelkes s7em , baloo ny', szent,ifi s7er7etes; enelkedett, Iend I , IiÍzas állapot.

Tartalmat kap az egyik legiellegzetesebb ,,Kaffkás'' mondat,mely hátravetett jelzi5ivel vonia magáta a figyelmet. Máshol

gyakran látszik modorosnak vagy kié rleletlensz rendi riií tásnak:most a té tova é lek é saz fuásmí ivé szet fogalmi eszkcizé vel elé ge-

detlen impresszionista kertil benne' é tzé kelhetkcizelbe: ,,Na7ycsend.essé g szállt ránk, gy nyfuí i, megbatott, Í ái é sb cs zko-d . . . Összeneos d , nebé | é ss7í tss, els té tiittszí 'nszoaete azid nek, egy boss7ti, banyatl , tonpán nebeziil é letszakasz; de

2r,



n ennli alattottlos, keseroes k zd'é sekkel,nennyí buta, emlí teníis bajos regé nyietlen, srym|é nyoeszt é s ekoptat nyomor s -gok csatáro4ásaiaal átlyuggatott, szé troncsolt! . . , Valami bomá-Iyos t)no d is s fuosbodott rárn, né otelen,de né ba momb l is|elrias4 .., Sok deli paras4tlegé nyt l ttaft ilt é letemben olyan-otyan j kiállástit, betyáros tenp i t, Iobbant sxemfrt, naga-tud t . . . Nagy csendessé g s4állt ránk, gy ny rí i,megbatott, |ájé sb cs 4kod .''

Megntivekszik a fest i elemek jelent sé ge: az ir mindenek-el tt láttatni akar. Szí vesen bizza é rzelmeit é s í r mondanival ita szí nekre, f ké ppen az imptesszionista festé szet szineire kék-t'ebé r ler:eg é g, ké kesdercngé s, ké k é s ita lámpák, nelegpirosoillanások, sárga é s ila oirtí gok, feketé ltpadok láthat k alakjaié sesemé nyeim<ig tt. A rtigye4é s balootÍ .ny,árnyal 7 ldje gyij-nycirk dteti, a szerelmes sfidí lletet eztist s, |átyolos ptí rtÍ naké r-zi, s távoli, dtága meseké ksé g játszik ábrándké pé n.Jellemzszavai gyakran formál dnak arcké ppé : ,A gr sxi egyenes, s7ik ralakja unereI)en fes7 lt a s4é kf nak, barna árnyé kok ny ttak elk riilotte, mint oalartli. olajos, ré gi ké pen,mely mé csoilág je-

lenetet ábrázol.'' Ké pben idé zi Í elrGr szi halálát is: ,,ott t'e-k dt nagyon baloányan mtás, s4é p,er s |eje iissxeesoe ezer per7a-rnentszer r nccal a t'ebé r párnák kijzt, az orra k r l, az áIl nmár lilaké kárnyé kai a k zeli baláInak.'' Szavai nyomán ké ppécsendesiil Telekdy lassri pusztulása: ,,Ré 7s t esett a betegágyru agy nge o<irbenyes alkonyatt'é ny, az szi., haloa ny sugarak nemtáncoltak a febé r párnán; mozdulatlanul kos7or 7ták kiaszottoállát a petyb dt ingben é ssxinte k lnyi oázszer reg |ejé t.A borotoált arca sárga oolt, é sno4dulattí n a té rdeig 7sba |et-b zoa, bogy a ny tt paplan begyktipot ábrázolt |elette.'' Szí ve-

sen feledkezik el a tájban, amely azonban nem az é l ermé szetdarabjaké nt meriil fel emlé kezeté ben,hanem mintegy k zvetve,a festett táiké p keltette é lmé nyreflexi iaké nt: ,,elné 7tetn a4 el-ga4osodott oird.gágyak pusztd k r it, a 1rep rox,sdabarnára ázott|oltjait, a lombtalan |ákat, atniket s4egé ny Jen ltetett, s a náI-nabokrok t'ekete, kus4a raj7át, amik oly er sen, é desen illatoz-

216

tak é nyáron''. Ez a fest i é lmé nyolykor. megfoghat bb'val ságszámáta; mint a té nyek,esemé nyek, tárgyak t mege. Ez kiiltinci_sen szembetí jna perg ; esemé nyekkel, fordulatokkal zsrifoltré szletekben. Vodicska Jen iingyilkosságának té nyei a szavakmtigtitt maradnak, s é rzékletesencsupán.a7. s7i, kus4a kert, aoed.Iett udoar,. a dé rcsí pteoirágs4 nyeg ké pejelenik meg a re-gé nyben.A szinyé ritíizvé szkáoszáb l meglep -tisztán njzolo-dik ki egy-egy gondosan megfestett ké p:a gr |i park |ekete

Iombsí ir je sijté t t negben raj7olja ki a | k kemé ny árnyé kát ar 6as7inell é gbáueré be; d parasztok oaskos alakja |eketé n,egy t megben rnozgztt a r t fé Ibornályban. Máshol a ké pek is el-mos dnak, é s csupán a szí nekvet dnek Íet^az emlé kezé s hul-lámain: ,,Mé ln ké k, komoty |é rt'is7emeket láttartz, bcissaiká,slágy oonal arc b gyadt febérsé gét, $nte betegesen t'elpirost aj-kakat a s té ts7ke baiusz alatt. A ké t aranyos aranysas csillo-gott, oakí tott a b 6aoirágké k atilla kibajt já.n, a ny l nk fiatalalakon oé gigsurrant a oiiriis 'stráf.'' A szí nek é lnek azon'EZ Em.lé kké pen s, amely P rtelky Magda Í iatal pap testvé ré nekelsmisé iét dé zi

Í ela t<irnjé nktid s

fé lbonly,

aboltí .rsek

elny l ,ruess7i árnyé kai, a smaragd é srubins{n . ablaklioegeken át at'é nysook pás7tás, s7í nes, mennyor.r7ágias b rs lete, a febé r csip-ké kbe burkolt nagy oltár, a mé ly, fak aranyderengé s, a7 egy-bá7 átmatag s6í n , sdrga é s |ebé r k nt sei.

,,Sehol annyi szí ne-illatanincs a sz nak. . . mint itt'akkor, azsi lápvidé k, a rpegbolygatatlan nádak-erek kerí tette tájon?' -

í tjaKafÍ ka sziil f<ildje nyelvé r l. A Mária é oeih sn ie pedigté tován áll egy mrjl érzésnyomában, ami ,,sz val kifejezhetet-len, csak valami illat juttatná eszé be tán''. Kaffka, aki novellátí rta szagok, illatok megszállottját |, az érzékié lmé nyek eljes-

ségéthajszolja; nem elé gszik meg a látás tjr mé nek sz ba fogla:lásával, az illatot, a zené t is rcigzí teniakarja mí í vében.Konyvetele van illatemlé kekkel, oirágok, fiizlek, gy m lcs k s7agáoal,

i szag szelekkel, pállott ktid kkel é s fiilledt par|tin kkel Í tta fogalmi nyelvre van utalva, mé g akkor is, ha egy-eg.1n emlé lir lcsupán az é r'ett málna szaga mar'adt meg számáta. De a zene,

2r?



az élménydallama már át-áthallilr a szavain, s sánte lí rává.finomí tlaa regé nyt.Az akusztikai hatás kedvé é rtgé nybe veszid bangutánz szavakat: zsongott, 7i7egett a csend. A hangulatkifejezé sé tdallamos szavakia, az allite ci hanghatására bizza;,,K zel a cigányhoz egy-egy nekem val táncossal botnoloa fo-rogoa é sreze?oe. . .'' <isszeolvadva a ,,tánc baboná.s, bolond,os lel-ké oel. .'' ,,Nyugodtan tií ftem, hagy babu,rgat, becé z . . ." ; ,,Szé p,sxelí d, szü rcg1el volt. . .'' Né melyik mondata inkább zenéié -

ben rzi az é lmé nyqami mellett már másodrend a tátgyi tat-talom: ,,Lankadt bajnati 4ene, |iilledÍ parftim k bullatag csip-kék, s7é ps4omor , becses é s zett emlé kem volt egé sz é letemenát ez a pár balgatag ra." A sok l, az azonos vagy rokon magán-hangz k zsrifolása, a mé ly ésmagas hangz k váltakozása, a sza-vak sszecsengé se dallamot visz a mondatba, mely a h snhajdani boldogságának testetlen emléké tdé zi. Zelei é lmé nyhriz dik meg a sz halmozás m g tt is: a torl d szavak meg-megriiul rí tmust hordoznak magukban. Kiil ntisen tisztán hall-hat a zeÍe az egymás mellé rakott virágnevekbenz pirosmályoa,papsajt, jé 7uss7í oe,bazsali, rezeda meg

kisass4onyci.p . Alighalé nyeges itt, milyen virágok voltak a gyermekkori emlékek kert-jé ben.Nem lehet vé letlen, hogy e szé pszavak gyriitemé nye -mint valami b ikál zenei motí vum - tiibbsziir is felbukkan aregé nyben.

Láthat l itt az k már elé gedetlen az el tte iárt korok pr zá-jának a lehet sé geivel. Ré gen is voltak ké pek a regé nyben, deezek általában tátgyiasan ábtázolták a segí tsé gilhí vott val ság-

darabot, s annyit k<iz ltek az alkot bels é lmé nyeib , amennyita hozzájuk kapcsol d asszociáci k kiizvetí tettek. Ezekben az uiké pekben az ir mát testet akar adni egé szé lmé nyé nek, pilla-

natnyi benyomás tel|es tartalmának, s í gyeggyé olvasztia ben-niik a ielenté st é sa kifejezé st. Már nem akatja felidé zni velÍ ik akiils világ val diságát - hiszen az csupán a pillanatban é lt,é s

az á|ta|, hogy áté lte - de a meg r7 tt val ságot _ az impresz-szi t - azonosí tani szeretné tartalmukka|. Ezé tt átszik az tj ké p

2t8

olykor szimb lumnak, pedig cSupán az impresszi ki}zvetlen tiik.riSz je.

Í gy az impresszionista ké pé tezbet en konstruált. Gondolko-dásunk ré szekre osztja ké pzeteink világát, határokat vbnva alátás, szaglás, hallás, tapintás keltette é lmé nyekk zé .Az a2 k ,

aki elemezhetetlennek é rzi az impresszi t, igyekszik teljesen egy_gyé olvasztani ktil nboz ké pzeteit, hiszen é rzé kszerveis egy_

szette, egysé ges ké pben adták tovább azokat é rzé kenyé s figyel

lelké nek. S most már szándé koltan é laz iisszeolvad ké pzeteklehet ségé vel,a szineszté ziával. Ezé rt van az, hogy a Szí nek é sé aek-ben ernyedt é sé desoirágillatok szállnak, a f ebé tsé gátmod.é s ágy, é s rnosolyos a ruozdulat. Az ir megn veli a lelké be hullé rzé kibenyomások er'ejé t, é sszinte anyagszerí inek tiinteti fel azanyagtalant is; emlé kei r zsaszin der t sugároznak, árnyé kai s -lyosak, s4enoedé se tonpa; h sn ie res7keteg t n dé ssel olvassaleveleit, giircstisen Í ettegvalami ijed,etmes méIysé gszé lé n, 'né _ha tigy é rzi:kí nosan iil rajta a nagány; ablakain alkonyi nesIeksxállnak be s templomában szilánkba t rnek a pad'l kockás mo.

zaikján az árnyé kok é s fé nysáooÉ .Máskor a felniivesztett é l-mé nya tárgyak megszemé lyesí té sé tkí vánia: a regé nybena z lderny s, kis lárrzpa s7uny kál, a sotib bázak szepegnek, s az szméla napfé nye mozdt:latlanul piben a febé rutak testé n.Az egyikjelenetben j kedví í nyí ltsággal meriil el a megszemé lyesí té s já-té kába:a nagylánnyá serdiilt P rtelky Magdát a rokoni házakbunyorg ablaks7enei el tt vonultatja el, amelyek j indulat anpislognak utána, eltí in dnek é s felrándulnak fé toldalt, nzint egy?negoonogatott o ll, Oagy raoaszul é stitkos nalí ciáoal integet;nek begyes sTem ld keikkel.

Ez a konstruáltság lehet vé teszi az é rzé ki é pek é seIvont

gondolatok keveredé sé t: ,A s4arsai gy bulltak a lelkernre, ruinter s, nagy szem oillanásai a7 é iletnek _ rnegnyilt lebet sé gek_kiil nrjs, no7galrnas álmok, mint oalarni e7é szé lmé ny." lgyhelyen szinte Szab Dezs regé nystí lusára emlé keztet monda_tokat sziil ez a sajátos keveredé s: ,,Láru a7 é nairul , teli ga7-dags g |ajtám, az é nelké sett termé kenységemé rett|akadása; a

2t9



másik banyatl gereyd. meIIil is kibajtott.'' Itt a ké pek teliesenfelold dnak a feltiir , bens é rzelemben, a zené t, a szí nt el-.nyomia az etuptiv er . Ez már az expresszionizmus felé mutat,ané lkiil azonban, hogy meg tudná bontani a regé nystí lusánakegysé gé t.

Az impresszionizmus ké pszerkeszt torekvé sek zel áll a Nyu'gaÍ ,,stí 1usforcadalmához". Az í t egyé bké nt s magával hozzaa termé kenyitmozgalom iisszes, é rtékesnyelvi hatását, de tu-

datos szerkeszt szándé ka utat nyit a szecesszi s ,,sti1romantika''iiledé ké nek s. Ma már nyilvánval' az í r saiátosan ké pzett, ked-velt mellé kneveinek -é letké ptelensé ge:no7g s, s4é gyenes, muzsi-kás,' sz szé kies, játs7 s, tmarad s, meleges, k lt ies, korbelyes,konaolyas. Mé g feltí í nbb a mesterké ltsé g, ha idegen sz esik ál-dozatul ennek az rijí t szenvedé lynek: kult r s, autotnatás, bd-

zárdos, rotnantikás, fiskálisos, di'plotnatás, eks7tá7isos. Bz azé retlen nyelvi anyag azonban teliesen beolvad a regé nybe: nemzavatia a stí lus harm niáiát, egyiitt sodr dik a mií egészsé gesátamávaL Ezt a beolvadást el segiti a Nyugal nyelvi hatásának

é rté kes é sze, mely a modorosságot k rtilveszi. KaÍ fka oly sok-f.é lenyelv gazdagit sztcinzé st kapott irodalmi konyezeté t l, hogyk nnyen feledtetni tudia ttiz stilromantikáját. Egy-egy alig é sz-revehet en megirií tott sz , a ré gies szavak mé rté ktart elhaszná-Lása, a népié stáji nyelv í zeinek felfedezé se val ban frissé tesziregé nyenyelvé t, i l támogatja k i szándé kait. A ciÍ 'rát a kihaltpipes-sel p tolia, ak szá|-t a táji jelleg k ringyál-lal cseré li fel.Szí vesen é 1sziil fiildie sajátos szavaiva| (tebendé k, t sté ntet) s

szefeti a ré gies hangulatri nyelvi anyagot (bátnegette, riikké tig,orrn s, mbitus, menekedik.) Ez a nyelvi ré tegszervesen kap-csol dik a Nyugat nyelvi modernizmusához: né m a népieské dés

é saz archaizálás szándé kavezetihozzá az í r , hanem az avágy,hogy a fak , megkopott ktizvetí t ket miné lelevenebb, asszociá-ci term szavakkal p tolja, melyek a konvenci kt l elszakadva,frissen é s teljesen reprodukálni tudiák az é l impresszi t. S ez_ a rcgé ny egé szé ben- é letet yisz a lombik í z -szag nyelvikreáci kba is, s igen sokszor val ban szé p, uiszerí i, nyelvfrissí t

z6o

'l

I

I

hatás szavak megtefemté sé t segí ti el : igazkodní , i kod,ni,ját s45dni, bi'7ony ko d.ni, s7ao át' me gnzás olni, kiszándé kolni, kiszé -piilni, eleaenkedé s, ktil nk dé s, bors száraz, j tebetetlm, bara'gosb s7kc, n1ilaldos , elé rtstb'...' .

. S'aiátgs ké p.alkotásáyal tehát Kaffka arra vállalkozilr, hogy

i mp res szi o ni sta termé szetri é lmé nyé t z é tválaszthatatlannak é ruett

kiils é sbels tatalmával egytitt, tagolatlanul reprodukálja.Ré szbennyelvi eszkoz<ikre bizza az id ké pzeté nekJ<ifeiezé sé t

isz az emlé kezé sreé pí tettkompozí ci már ielenval vá teszi amril id vel knzd í r , aki azonban elé rhetk zelbe inkább kii-liiniis mondataiban keriil. Zsrifolt, sz halmazokb l á1l mondataiolykor sztereotí p felsorolásokká válnak, amelyek mint a hirtelenmegállí tott filmszalag egyetlen kockája - egyetlen mozdulatbamereví tve mutatiák be az e| bb mé gmozg alakokatl ,,A oas tiáltomás peronján llok, egy Oonat indal. neg, é sa ki'sfiarn kí -ny jtott, febé r karocskái gyámoltalan kapkodd.ssal integetnek a

kocsiablakb l. A7 elké nyszeredett kis sí rmosolyát látom mé g é s

a7 any sorn gyá.s7os, birtelen megi)regedett resxketeg |ejé t m 'g tte, a7tá'n egyed

l l ka kocsiba, megerednek a kt)nnyeim

é getkeserí in.'' Í tta megáll(tott id t é tezzijrkaz é letetegyet'len pillanatban. Máskot a mondatokb l kihullnak az állltmá-nyok: az egymás után sorakoz puszta szavak, csonka mondat_darabok gyorssá, liheg vé teszik az e|i3adást, s a rohan id é L'

mé nyétsejtetik me1. ,,Gázlárnpá.k sí ir |é n1essége,nlered't, |e'kete oasgerend.ák t rné ntelen, ny lkáI árnyé kai., robog csen-geté s,rni.nden|é le kiáItozás, nebé z Í iistszeg a nedzses terseg ben,

csupa zaoat, csupa |ény é sárnyé k egymást tapos k,'' A rohanásé sa mozdulatlanság k z<js cé ltszolgál a regé nyben: a stí Iussajá-tosság é saz é lmé ny azonosságának é sszándé kolt ellenté té nek

hangsrilyozása egyatánt a mril id kifejezé sé tsegí ti.A Szí nek é s eoek stí lusának impresszionisztikus elemei tehát

szeÍvesen illeszkednek az k szemlé leté hez,mondanival jához,

anyagához. Nem ktils dleges stí luseszmé nysziilrittei, s í gynemis tolakszanak a regé ny el teré be, nem akariák a stí luskí sé rlet(rdekessé gé velelnyomni a me1irt emberi sorsok ,,é letes'' izgal-

zGt

J



I

I

I

l

I

i

ll

i,

mát. É ppen'ezé rt ssze tudnak olvadni a hagyományos pr za4tvett é rté keivel s, hátté tbe vonulnak, ha a rea|isztikus leí rásYa8y] a'cselekmé nyes ielené t hiisé gesebb k zvetí t ie az ir6i szán-cé knak. Az áté lés eszi hitelessé ket, bármelyik]stí lusirányzat-hoz tartaznak, az ir í szemlé let é sa regé nyanyag formál dásak zben válnak egyetlen tvtizetté . ' "

Nosztalgia é s ,bí rál keserr1sé g krjz<itt té továz lé lek,hitetlen

é shinni vágy it tekint ránk a Sx,ínek é s é oek lapjair l. A re-gé nytez a bels ktizdelem ter mtette. A letií n világ felidé zé seaielen ké rdé seivels szembeállí tia az ir t látja, hogy a dzsentripusztulás,át hoz kor riiabb társadalmi iitk zé sekben folytat dik,de felismeré segondolatai mé lyé nmarad. Az ember dilemmálaaionbankiru' vá válik, s az impresszionizmus mrivé szimegoldásaereié t veszti, mihelyt a kor nyomorriságába titk<izik. ' S ez nem_sokára bektjvetkezik, amint Pfutelky Magda lányainak sorsát ve_szi ' szemtigyre, s amint a ma1yff é letválságai hangosabbakkáválnak: a Mária é aei-ben é saz ÁIlomások-ban.

z6z ?o,

Lé Iek é soilág:M á r ia é zl e i. (ry ) Ié lektanisá.ga

A Szí nek é sé aek-benaz oteged P rtelky Magda gyakran em-legeti lányait: a dé lutáni kávé , kis kertie virágai é sa csendes

alkonyi enyhesé g mellett voltaké ppen csak az nyirit neki iir Í netn

ha rájuk gondol. É rtiikmé g ,,bé nává fásultan'' is tud kiizdeni:,,Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuliatokl Mindenáron, minden-áront Ne csináljatok ti semmit a ház kiiriil; maid f z k, seprek,takarí tok é n,az é nkidolgozott kezemnek' szé tment' elhanyagolttestemnek már gyis mindegy. Ti csak ké sztiljetek szebb, diadal-maskod , fiiggetlen é letre; magatok ura lenni, férÍ iel tt megnem alázkodni, kiszolgáltatott mosogat cselé die, rugdosott ku_tyája egynek se lenni.'' Benniik vigasztal dik é lete roncsaini ' é s

mé ga kí iszkdé siiket is szé pnek Látia: &ákat adnak, stipendiu-moké rt kilincselnek, de mé g várhatnak, tervelhetnek, iiriillretneka jtiv nek, melyet saiát keziikben tartanak. S amikor emlé kezé selvégénvisszatekint tjnn n sorsa bezárt kapuiáb l' eredrné nyesé letrl r luk sz lva tud beszámoln| az egyik kit n tanár, a rná'sik patikus, a harmadik zongora*iué s:-iei lt; náll , dolgozn k, megkeresik a kenyerí iket, s ráé rnek a szerelem fény í ízéséreis; igazabb é letet é lnek,mint .

De ez a ké pnagyon távoli é selyont: az fu nem festi meg,csupán Í elvázolia, mint a láttatott világ puszta vonalakba vesz

táv|atát. Bizanyflra tudt4, hogy ez i Í elada, s már ké sziilta?Í ri tabl ta. A j v Í elvetíté sénekázlatossága P rtelky Magdatiirté neté ben s a remé nyveszt tapasztalatok hatását |elezte. Mi-r l vall a kidolgozottké p, a Mária é oei?(El sztir a.Nyugat-b;an:.19rz. II. 5 y r-168, 628-646, 72J--141, 824-841, 889-9o8. K<inyv-alakban I9r3-ban jelent meg a Nyugat kiadásában')

(3) Bodnár_A mese

Documents

Transcript of (3) Bodnár_A mese